Izraelben két percre megállt az élet a holokauszt-emléknapon
2025. április 24. 10:35
Izraelben két percre megállt az élet a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára, a koncentrációs táborok felszabadításának és a második világháború befejezésének nyolcvanadik évfordulójára is emlékező idei jom hasoán, a holokauszt emléknapján csütörtökön.
Izraelben délelőtt tízkor idén is megszólaltak a szirénák az egész országban, az emberek az utakon kiszálltak járműveikből, abbahagyták napi tevékenységeiket, és két percig néma főhajtással adóztak a második világháború idején elkövetett zsidók elleni népirtásban meggyilkolt áldozatok emlékének.
Az emlékezés már szerda este megkezdődött a jeruzsálemi holokauszt-emlékmúzeumban, a Jad Vasemben megtartott hivatalos állami szertartással, melyen részt vettek az ország vezetői, a külföldi diplomaták és holokauszt-túlélők is.
"A történelem nem bocsát meg azoknak, akik felelőtlenül viselkednek és belülről tönkretesznek minket. A történelem nem bocsát meg azoknak, akik lerombolják a talajt csodálatos, szeretett, egyedülálló, zsidó és demokratikus államunk alatt, amely a holokauszt hamvain jött létre"
- mondta beszédében Jichák Hercog államelnök.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök ezután az október 7-i vérengzésről és az iráni rezsimről beszélt.
"Másfél évvel a szörnyű terrortámadás után szisztematikusan szétverjük a gonosz tengelyének fojtogatását" - közölte a kormányfő.
"A Hamász gyilkosai pont olyanok, mint a nácik, mint Hitler, mint Hámán. Minden zsidót meg akarnak ölni, elpusztítani és elveszejteni, és nyíltan kimondják szándékukat a zsidó állam lerombolására. Ez nem fog megtörténni" - tette hozzá és a Hamász megsemmisítését ígérte.
Az emlékezésen a hat túlélő-fáklyagyújtó egyike, a Tunéziából származó Gad Partok a fáklya meggyújtása előtt felkiáltott: "Térjen vissza mielőbb mind az ötvenkilenc túsz!" "Nem terveztem előre, hogy ezt mondom, de láttam, hogy senki más nem teszi meg. Mindenki csak meggyújtja a fáklyát és leül, és én ebben valami ürességet éreztem"- nyilatkozta később szavairól.
Csütörtök reggel megkezdődtek a megemlékezések az izraeli parlamentben, a kneszetben is, ahol mécseseket gyújtottak, melyekkel a törvényhozók saját meggyilkolt rokonaikra emlékeztek. Ezt az áldozatok nevének felolvasása követte a "mindenkinek van neve" szertartáson.
Később a Jad Vasemben koszorúkat helyeznek el az örökmécsesnél az emlékezés csarnokában, ahol a padló alatt a megsemmisítő táborokból elhozott hamvak nyugszanak.
A koszorúzáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Amir Ohana, a kneszet elnöke, Jichák Amit, a legfelsőbb bíróság elnöke, holokauszt-túlélők és más állami méltóságok lesznek jelen.
Az emléknapot szokás szerint az észak-izraeli Gettóharcosok kibucában tartott megemlékezéssel zárják. Ebben a kibucban a gettófelkeléseket túlélő fiatalok telepedtek le a második világháború után, akik később létrehozták saját holokauszt-emlékmúzeumukat is.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.