Izraelben két percre megállt az élet a holokauszt-emléknapon
2025. április 24. 10:35
Izraelben két percre megállt az élet a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára, a koncentrációs táborok felszabadításának és a második világháború befejezésének nyolcvanadik évfordulójára is emlékező idei jom hasoán, a holokauszt emléknapján csütörtökön.
Izraelben délelőtt tízkor idén is megszólaltak a szirénák az egész országban, az emberek az utakon kiszálltak járműveikből, abbahagyták napi tevékenységeiket, és két percig néma főhajtással adóztak a második világháború idején elkövetett zsidók elleni népirtásban meggyilkolt áldozatok emlékének.
Az emlékezés már szerda este megkezdődött a jeruzsálemi holokauszt-emlékmúzeumban, a Jad Vasemben megtartott hivatalos állami szertartással, melyen részt vettek az ország vezetői, a külföldi diplomaták és holokauszt-túlélők is.
"A történelem nem bocsát meg azoknak, akik felelőtlenül viselkednek és belülről tönkretesznek minket. A történelem nem bocsát meg azoknak, akik lerombolják a talajt csodálatos, szeretett, egyedülálló, zsidó és demokratikus államunk alatt, amely a holokauszt hamvain jött létre"
- mondta beszédében Jichák Hercog államelnök.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök ezután az október 7-i vérengzésről és az iráni rezsimről beszélt.
"Másfél évvel a szörnyű terrortámadás után szisztematikusan szétverjük a gonosz tengelyének fojtogatását" - közölte a kormányfő.
"A Hamász gyilkosai pont olyanok, mint a nácik, mint Hitler, mint Hámán. Minden zsidót meg akarnak ölni, elpusztítani és elveszejteni, és nyíltan kimondják szándékukat a zsidó állam lerombolására. Ez nem fog megtörténni" - tette hozzá és a Hamász megsemmisítését ígérte.
Az emlékezésen a hat túlélő-fáklyagyújtó egyike, a Tunéziából származó Gad Partok a fáklya meggyújtása előtt felkiáltott: "Térjen vissza mielőbb mind az ötvenkilenc túsz!" "Nem terveztem előre, hogy ezt mondom, de láttam, hogy senki más nem teszi meg. Mindenki csak meggyújtja a fáklyát és leül, és én ebben valami ürességet éreztem"- nyilatkozta később szavairól.
Csütörtök reggel megkezdődtek a megemlékezések az izraeli parlamentben, a kneszetben is, ahol mécseseket gyújtottak, melyekkel a törvényhozók saját meggyilkolt rokonaikra emlékeztek. Ezt az áldozatok nevének felolvasása követte a "mindenkinek van neve" szertartáson.
Később a Jad Vasemben koszorúkat helyeznek el az örökmécsesnél az emlékezés csarnokában, ahol a padló alatt a megsemmisítő táborokból elhozott hamvak nyugszanak.
A koszorúzáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Amir Ohana, a kneszet elnöke, Jichák Amit, a legfelsőbb bíróság elnöke, holokauszt-túlélők és más állami méltóságok lesznek jelen.
Az emléknapot szokás szerint az észak-izraeli Gettóharcosok kibucában tartott megemlékezéssel zárják. Ebben a kibucban a gettófelkeléseket túlélő fiatalok telepedtek le a második világháború után, akik később létrehozták saját holokauszt-emlékmúzeumukat is.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.