A tanköteles gyerekek mintegy 70 százaléka nem beszél németül a mindennapi életben.
Súlyos a helyzet az osztrák közoktatásban: akadozik az integráció, mivel az még mindig nem kötelező tantárgy a bevándorló diákok számára. Az Osztrák Szabadságpárt tájékoztatása szerint az elmúlt évtizedben az ellenőrizetlen bevándorlásának észrevétlen következményeinek teljes drámája az iskolákban látható.
A bécsi iskolákban egyfelől súlyos problémát okoznak a migrációs gyökerekkel rendelkező diákok, másfelől számuk egyre inkább nő, havonta háromszáz új tanuló terheli a rendszert, akik ráadásul semmilyen előfeltételt nem teljesítenek az iskolába járáshoz.
A Magyar Nemzet megjegyzi, Ausztriában csaknem kilencszázezer iskoláskorú gyermek él, akik közül több mint húsz százaléknak nincs osztrák állampolgársága. Bécs öt kerületében a 6 és 15 év közötti harmadik országbeli gyermekek aránya lassan a teljes korcsoporton belüli lakosság egyharmada.
Mint írják, az osztrák statisztikai hivatal tanulmánya szerint a bécsi tanköteles gyerekek mintegy hetven százaléka nem beszél németül a mindennapi életben.
Az FPÖ idéz egy tanári szakszervezeti vezetőt, aki szerint rengeteg a pályaelhagyó tanár Bécsben, ennek pedig az az oka, hogy nagy kihívást jelent a migránsgyermekek oktatása. Az osztrák jobboldali párt azt javasolja, hogy aki nem tud németül, az nem járhat iskolába.
Hermann Brückl, az FPÖ oktatási szóvivője szerint a nyelvtanulás nem volt probléma a korábbi magyarországi, cseh és szlovák, lengyelországi vagy jugoszláviai menekülthullámoknál, és jelenleg sem probléma az ukrán menekültgyerekeknél.
Ez csak most válik nyilvánvalóvá az iszlám országokból érkező bevándorlással” – jegyezte meg.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
