Képzőművészeti alkotásokat és titkosszolgálati aktákat is bemutatnak a Cziffra Fesztiválon, amelynek három kiállítása a fesztivál vasárnapi zárókoncertjét követően is látogatható.
A MOMkult Reich Károly Galériájában a Cziffra Fesztivál képzőművészeti pályázatának nyertese, Mihályi Bálint fiatal festőművész kiállítása tekinthető meg DOOMY címmel, a tárlat középpontjában a virtualitás áll. A kiállítás március 31-éig tekinthető meg - közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A Hegyvidék Galéria ad otthont Szirmay Zsanett Soundweaving című interdiszciplináris és interaktív projektjének. A művész a magyar népi hímzés motívumvilágából merített vizuális elemeket ülteti át nagy méretű installációkba, amelyek lejátszható dallamokként is értelmezhetők. A tárlat március 13-ig látható.
A képzőművészetek mellett a történelem iránt érdeklődőket is várják az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában megnyílt Mit rejt a Cziffra-dosszié? - Az emigráns zongoraművész: Cziffra György és az állambiztonság című kiállításra, amely a levéltárban fellehető, eddig titkosított dokumentumokba enged betekintést.
Cziffra György 1950-ben feleségével és fiával megpróbálta elhagyni Magyarországot, azonban elfogták, feleségét és őt több éves börtönbüntetésre ítélték, fiát pedig nevelőintézetbe adták. Így találkozott egymással Cziffra és a magyar állambiztonság, a vonatkozó dosszié pedig megtalálható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratai között.
A tárlat számos eddig nem publikált dokumentumon/forráson keresztül, elsősorban levéltári iratok, fényképek felhasználásával mutatja be Cziffra György életének és művészetének egy-egy időszakát, az állambiztonság működését.
A kiállítás szeptember 14-éig látogatható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületében. A tárlatot neves művészek, történészek részvételével megszervezett beszélgetések, előadások egészítik ki.
Mindhárom kiállítás ingyenesen tekinthető meg. A programokról további részletek a Cziffra Fesztivál weboldalán találhatók meg.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
