Megszavazta csütörtökön a lengyel parlament alsóháza (szejm) azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a nem kívánt terhesség elkerülése végett alkalmazott "esemény utáni tablettákat" vény nélkül is lehessen vásárolni.
A kormány által előterjesztett tervezet most a szenátus elé kerül.
A 421 jelen lévő képviselő közül 224-en támogatták a jogszabályt, 196 honatya nemmel szavazott, egy képviselő tartózkodott. A négy kormánykoalíciós tömörülés közül csak a Lengyel Parasztpárt (PSL) 32 tagú frakciójának 7 képviselője ellenezte a tervezet elfogadását.
A gyógyszerügyi törvény módosítása értelmében konkrétan az ellaOne nevű sürgősségi fogamzásgátló tabletta lenne szabadon forgalmazható a 15 évnél idősebb lányok és nők számára, a 15 évnél fiatalabbak esetében azonban vényköteles lesz.
A lengyel püspöki konferencia február eleji állásfoglalása szerint az ellaOne korai vetélést is okozhat. Alkalmazását a püspökök azért is erkölcstelennek minősítették, mert "csökkenti az emberélet iránti tiszteletet, és növeli annak megsemmisítését célzó orvosi eljárások elfogadhatóságát".
A lengyel kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció január végén benyújtotta a szejmbe a terhesség 12. hetéig végezhető abortuszról szóló tervezetet is, amelyet viszont a kormánykoalícióban nem támogat a Lengyelország 2050 párt és a PSL.
Szymon Holownia, a szejm elnöke szerdán bejelentette: az általa vezetett Lengyelország 2050 és a PSL aznap közös indítványt nyújt be, melynek értelmében népszavazást hirdetnének a magzat védelméről szóló, 1993-ban elfogadott, abortuszkompromisszumnak is nevezett törvény szerinti állapot visszaállításáról.
A törvény három esetben engedélyezte a terhességmegszakítást: ha a terhesség nemi erőszak következménye, ha az anya élete veszélyben forog, vagy ha a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett.
A lengyel alkotmánybíróság 2020-as döntése nyomán az abortusz csak az első két esetben megengedett. Az alkotmánybírósági döntés annak idején tömeges feminista tüntetéseket váltott ki.
Holownia szerdai bejelentése szerint az abortuszról szóló összes javaslatot március végén vagy április elején tűzik a szejm napirendjére. A megvitatandó csomag részét képezi az a - jelenlegi szabályozást liberalizáló - két tervezet is, amelyet a szintén a kormánykoalícióhoz tartozó Baloldal frakciója nyújtott be még tavaly novemberben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.