A Nemzetközi Bíróság jogi háborút indít Oroszország ellen
2023. június 9. 21:19
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) lehetővé tette 32 kérelmező ország számára, hogy írásos vélemény benyújtásával beavatkozzanak Kijev oldalán a Moszkva ellen tavaly tavasszal, Oroszország ukrajnai inváziója miatt indított eljárásba - tette közzé portálján az IJC pénteken.
A Nemzetközi Bíróság négynapos meghallgatást kezdett kedden azon ukrán-orosz ügyben, amelyet Kijev a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező egyezmény alapján a kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása és a megszállt Krím ukrán lakóival való rossz bánásmód miatt indított 2022 márciusában.
Ukrajna nem sokkal az után nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én megkezdte Ukrajna elleni háborúját. A beadványt követően a Nemzetközi Bíróság ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.
Az ICJ pénteken kihirdetett végzése szerint a kérelmező országok beavatkozást igénylő nyilatkozatai "elfogadhatóak", ami lehetővé teszi számukra Ukrajna támogatását a perben.
A közlemény szerint az országoknak július 5-ig kell írásos véleményt nyilvánítaniuk az ügyben.
A tájékoztatás szerint az ICJ, a bíróság alapokmánya 63. cikke alapján Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Kanada, Liechtenstein, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Új-Zéland benyújtott beavatkozási nyilatkozatát fogadta el. Az Egyesült Államok kérelmét az IJC nem fogadta el.
A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.