A nemet mondás művészete
Szerző: Békés János
2026. március 9. 07:06
Egy nárcisztikussal vitatkozni teljesen felesleges, hiszen feketeöves profizmussal hajlítja meg maga körül a valóságot és védi a saját gyermeki egóját.
A miniszterelnök Rónai Egonnak adott (második) interjúja számomra az idei kampány egyik fénypontja volt: korrekt és valódi kérdésekre ugyanilyen színvonalú válaszok érkeztek.
A vita egyik sokat idézett kijelentése volt Orbán Viktor részéről, hogy azért nincs értelme Magyar Péterrel vitázni, mert ő nem egy szuverén, hanem kívülről pénzelt ember. A kijelentést a Tisza-szimpatizánsok tagjai természetesen rögtön átértelmezték, szerintük a miniszterelnök gyáván megfutamodik egy „valódi” vita elől. Aminek egyébként nemcsak maga az az interjú mond ellent, amiben ez a kijelentés elhangzott (Rónai Egon az egyik legprofibb magyar riporter, és szellemi képességei magasan túlszárnyalják Magyar Péterét), hanem például a miniszterelnök rendszeres brüsszeli vitái is. Vajon a 26 másik EU-tagország állam- és kormányfői (ideértve olyan regionális nagyhatalmakét, mint a németek, franciák, spanyolok, stb.) között egyetlen egy sincs, akit Magyar Péter méltóztatna a saját szellemi színvonalára emelni? Ugye a tiszás valóságértelmezés megint elég alternatívra sikerült?
Ha a hazai baloldal a vita kerülése miatt vádolja a miniszterelnököt, európai elvtársaik épp a folyamatos és merev dacolást róják fel neki a „közös európai állásponttal” szemben. Vajon ha 25-26 EU-tagország – legalábbis elvben – ugyanazt gondolja, nem nagyképű-e némileg a magyar miniszterelnök hozzáállása, aki a saját álláspontját mindig okosabbnak gondolja? Az ellenzéki térfélen (vagyis a magyar és a nemzetközi baloldalon, az utóbbi alatt immár az Európai Néppártot és Brüsszelt is értve) el is nevezték emiatt „Mr. Nyet”-nek.
Ezzel kapcsolatban két dolgot szögezzünk le.
1. A földrajz hatalma – ahogy azt Tim Marshall is megírta nemrég a geopolitikai bestsellerré vált könyvében: minden álláspontot a maga geopolitikai terében kell(ene) értelmeznünk, ami Magyarország (vagy éppen Szlovákia) esetében gyakran szögesen eltér a skandináv, nyugat- vagy dél-európai országokétól.
2. Egy egész politikai tömbbel szemben nemet mondani egyáltalán nem egyszerű és pláne nem gyáva dolog (Magyar Péternek például soha nem is sikerül). Vajon a Szovjetuniónak vagy a Harmadik Birodalomnak hányan mertek nemet mondani, főleg a kisebb országok közül? És Trianonkor az igazságtalan határok meghúzására és azokra az irreális békefeltételekre, amelyekben már eleve kódolva volt a második világégés? És az első világháború kitörésekor pontosan hányan is tiltakoztak? (Tisza István legalább megpróbálta). Vagy nézzük a másik oldalról: Svájcot nem azért övezi-e általános tisztelet, és nem annak köszönheti-e jólétét jelentős részben, hogy – Európa közepén! – meg tudta őrizni semlegességét a különböző irányokból érkező nyomásokkal szemben? Ma a svájci semlegességet már teljesen természetesnek vesszük, de a történelem fordulópontjain ehhez nagyon is kellett az a bizonyos „nein”, „non”, „no” vagy éppen "nyet".
A nemet mondás néha a legnagyobb személyes erő, politikai-diplomáciai tett, sőt művészet.
Véleményem szerint Magyar Péterrel nemcsak azért kár leállni vitatkozni, mert egyértelműen külföldi nagytőkés érdekeket képvisel (ez önmagában még „kezelhető” is lenne, ahogy a magyar kormány „kezeli” a globális multikat és álcivil szervezeteket), hanem mert – volt felesége bevallása szerint is – nárcisztikus személyiség.
Ez magyarul azt jelenti, hogy betegesen énközpontú, hazug és képmutató.
A nárcisztikus kommunikációt „gázlángolásnak” is szokták nevezni, Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabja (és annak George Cukor-féle filmadaptációja) alapján. A gázlángolás egy alternatív valóság megteremtése oly módon, hogy abban a nárcisztikus áldozata érezze magát bűnösnek, hibásnak és szégyellni valónak (ez az, ami a nárcisztikus lelkének mélyében van, és mindig ki kell vetítenie másokra).
Egy nárcisztikussal vitatkozni tényleg teljesen felesleges, hiszen feketeöves profizmussal hajlítja meg maga körül a valóságot és védi a saját gyermeki egóját. Vele szemben egy dolgot lehet tenni: határokat húzni és ennek szükségességéről lehetőleg minél több embert meggyőzni.
Elszigetelni, hogy ne terjeszthesse a hazugság és a képmutatás kultúráját, ami neki a vérében van. Akinek ez nem sikerül, az áldozattá válik – erről Magyar Péter esetében már jó néhány ex „barátnő” és „barát” tudna mesélni.
Orbán Viktor tehát nagyon jól teszi, hogy vele és a hozzá hasonló brüsszelitákkal szemben (nem véletlenül nő össze az, ami összetartozik) is magas szinten gyakorolja a nemet mondás művészetét.
Főkép: "Itt úgysem jössz át" - Gandalf, a varázsló ikonikus mondata Balrognak A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége című filmben (a könyvben a "Nem tudsz átjönni" kifejezést használta Tolkien). A jelenet a Khazad-dûm hídján (Mória bányáiban) játszódik, ahol Gandalf a Szövetség tagjait védve szembeszáll a tűz- és árnyékdémonnal, hogy időt nyerjen a többiek meneküléséhez.
