Megszorításokkal nyithat a Tisza-kormány

Nem tétlenkedtek a hitelminősítők és a gazdasági szakértők: már a Tisza Párt győzelmének másnapján megjelentek elemzések, amelyek arra figyelmeztetik az új kormányt, hogy szükség lesz a költségvetés kiigazítására, majd pedig a gazdaság szerkezetének átalakítására, azaz megszorításokra. A hamarosan megalakuló kabinetnek ráadásul gyorsan kell cselekednie, ellenkező esetben jelentős forrásoktól esik el Magyarország, miközben a közel-keleti válság miatt a gazdaság növekedési kilátásai is romlottak. Az új kormánynak bizonyítania kell, mivel Magyar Péter nemcsak a választási kampányban, de az eredmények ismeretében is számonkérhető, költséges ígéreteket tett mind a családoknak, mind a piaci szereplőknek.

Az Országgyűlés megalakulására május elejéig még várnunk kell, de a Tisza Párt szakpolitikusai és a leendő kormányfő már a választást követő napokban fontos bejelentéseket tett: egyelőre fenntartják az üzemanyagok védett árát, meghosszabbítják az árréskorlátozást, és ami a legfontosabb, ígéretük szerint a lehető leghamarabb megpróbálják elérni, hogy Brüsszel felszabadítsa a befagyasztott uniós pénzeket. Kármán András, a pénzügyminiszteri szék várományosa és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke már egyeztetett az euró bevezetéséről a parlamenti ciklus végére, ami meglehetősen ambiciózus terv. Az eddigi vállalások és a már meghozott döntések ismeretében többen attól tartanak, hogy a kormányalakítás után a megszorítások is napirendre kerülnek.

A mézeshetek után

Egyes lapok és szakértők következetesen azt hangsúlyozzák, hogy már ebben az évben szükség lesz bizonyos jóléti intézkedések – szja-mentesség, rezsicsökkentés, árkorlátozás – szűkítésére, középtávon pedig strukturális reformokat kell végrehajtania a kétharmados felhatalmazással megválasztott kormánynak. Ezzel szemben Magyar Péter és a Tisza szakpolitikusai továbbra is azt mondják, hogy fenntartják az Orbán-kormányok családtámogatási és más jóléti intézkedéseit.

A nagy hitelminősítők és a pénzpiacok bizalmat szavaznak az új kormánynak, így nem várható, hogy a májusban és június elején esedékes felülvizsgálatkor leminősítsék Magyarországot. Azzal azonban mindegyikük egyetért, hogy szükség van a költségvetés módosítására, középtávon pedig egy fegyelmezett, kiszámítható fiskális politikára, amely nélkülözhetetlen a közös európai fizetőeszköz gyors bevezetéséhez. Ráadásul úgy, hogy a Tisza a bankokat és a multikat terhelő extraprofitadó fokozatos kivezetését is tervezi. Magyar Péter kormánya tehát úgy tartaná fenn a háztartások életszínvonalát, hogy közben csökkenti a nagyvállalatok közteherviselését, miközben a költségvetési hiány a tervezettnél is magasabb lesz.

Az új kormánynak úgy kellene a költségvetési hiányt csökkentenie most, hogy a családoknak és a gazdaság szereplőinek se okozzon csalódást már az első hónapokban. Nem véletlen, hogy a leendő miniszterelnök a májusi kormányalakítás előtt tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Bizottsággal azért, hogy a 2023 óta befagyasztott uniós pénzeket sikerüljön felszabadítani, ráadásul rekordgyorsasággal.

Nem mindenki örül

A külföldi befektetők között és az EU-ban erős befolyással bíró szociáldemokraták, zöldek és liberálisok fenntartással tekintenek Magyar Péterre, bár kevésbé tartanak tőle, mint Orbán Viktortól. A magyar baloldal megsemmisülésével kapcsolatos aggodalmaikat tovább erősíthette, hogy Magyar Péter a választási győzelmet követő nemzetközi sajtótájékoztatón egyértelművé tette, Magyarország 2035-ig nem válik le az orosz kőolajról és földgázról, ráadásul elutasítja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Arról is szó esett a sajtótájékoztatón, hogy Magyarország továbbra sem engedi be az illegálisan érkező bevándorlókat, és nem bontja le a déli határkerítést.

Az egyelőre nem világos, hogy az Európai Néppárt és az EU vezetése milyen mértékig tud nyomást gyakorolni Magyar Péterre.

Az uniós intézmények azonban a Tisza-kormányt is súlyos presszió alá helyezhetik, ha úgy ítélik meg, hogy az új miniszterelnök Orbán Viktor útjára léphet az EU föderalista törekvéseivel szemben. A 2026-os költségvetést novemberben módosította a kormány, a 3,7 százalékos hiánycélt 5 százalékra emelve. A közel-keleti konfliktus következtében kialakult globális energiaválság miatt azonban március eleje óta közel duplájára nőtt a kőolaj és a földgáz világpiaci ára, ráadásul Ukrajna január vége óta nem indította újra a Barátság kőolajvezetéket, erre az ígéretek szerint április végén kerülhet sor. A globális energiaválság miatt csökkenteni kell a költségvetés növekedési kilátásait, és magasabb hiánnyal kell számolni. Az 5 százalékot meghaladó hiány az uniós kötelezettségszegési eljárás indításának kockázatát is magában hordozza, ám a védelmi fejlesztési alap kedvező SAFE-hitelkerete némileg ellensúlyozhatja a deficitet.

Sürget az idő

Az új kormánynak nincs lehetősége hibázni, sietnie kell, mivel a nagy hitelminősítők mihamarabb kézzelfogható eredményeket akarnak látni, miközben a lakosság és a piaci szereplők is látványos változásokat remélnek. Ha a novemberben és decemberben esedékes adósbesorolási felülvizsgálat során a Moody’s, a Fitch és a Standard & Poor’s nem látják egyértelmű jelét a hiány és az államadósság csökkenő pályára állításának, vagy kétségbe vonják a 2027-es költségvetés stabilitását, akkor leminősítés jöhet, ebben az esetben Magyarország másfél évtized után visszakerülhet a befektetésre nem ajánlott országok kategóriájába. Ez hosszabb távon is súlyos következményekkel járna, mivel jelentősen megnőne az ország adósságfinanszírozásának költsége.

Azért sincs vesztegetni való ideje az új kormánynak, mert a befagyasztott EU-s források feloldására és felhasználására gyakorlatilag alig marad idő: a kohéziós források lehívása a költségvetés szempontjából lenne sürgető, a befagyasztott pénzek másik része, a világjárvány következményeinek mérséklését szolgáló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) vissza nem térítendő támogatásait és kedvezményes hitelét pedig legkésőbb augusztusig lehet felhasználni.

Nem véletlen, hogy az uniós pénzek hazahozatala kiemelt vállalása a Tiszának; a forrásoknak köszönhetően több ezer milliárd forintból indulhatnának állami és vállalati beruházások, amelyek akár 1,5-2 százalékponttal is hozzájárulnának a gazdasági növekedéshez. Brüsszel mindemellett világossá tette, nem elegendő pusztán az, hogy a Tisza Párt Európa-párti politikát hirdetett, a korábban feltételül szabott huszonhét szupermérföldkő teljesítését az új kormánytól is megköveteli. Ezeknek az elvárásoknak a jelentős részét egyébként már teljesítette a leköszönő kormány.

Súlyos forrásvesztés következne be, ha nem sikerülne időben felszabadítani az uniós forrásokat, s akkor máshonnan kellene előteremteni a büdzséből hiányzó pénzt.

E forgatókönyv jelentősen szűkítené a lehetőségeket, ez esetben a Tisza-kormány már év végére azzal szembesülne, hogy nem képes betartani az ígéreteit. Amennyiben a családtámogatások vagy a rezsicsökkentés jelentős visszavágásáról vagy adóemelésekről döntene, azt is kockáztatná, hogy a várakozásokhoz képest így is mérsékeltebb, az MNB előrejelzése szerint 1,7 százalékos GDP-növekedés legnagyobb hányadát jelentő fogyasztás visszaesne. A másik lehetőség a bankok és a multik különadójának megtartása, akár további emelése, vagyis a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájának folytatása, amely viszont aláásná a Tisza Pártba vetett befektetőibizalmat, és késleltetné az euró bevezetését.

Nem mindenki örül

A külföldi befektetők között és az EU-ban erős befolyással bíró szociáldemokraták, zöldek és liberálisok fenntartással tekintenek Magyar Péterre, bár kevésbé tartanak tőle, mint Orbán Viktortól. A magyar baloldal megsemmisülésével kapcsolatos aggodalmaikat tovább erősíthette, hogy Magyar Péter a választási győzelmet követő nemzetközi sajtótájékoztatón egyértelművé tette, Magyarország 2035-ig nem válik le az orosz kőolajról és földgázról, ráadásul elutasítja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Arról is szó esett a sajtótájékoztatón, hogy Magyarország továbbra sem engedi be az illegálisan érkező bevándorlókat, és nem bontja le a déli határkerítést.

Az egyelőre nem világos, hogy az Európai Néppárt és az EU vezetése milyen mértékig tud nyomást gyakorolni Magyar Péterre. Az uniós intézmények azonban a Tisza-kormányt is súlyos presszió alá helyezhetik, ha úgy ítélik meg, hogy az új miniszterelnök Orbán Viktor útjára léphet az EU föderalista törekvéseivel szemben. A 2026-os költségvetést novemberben módosította a kormány, a 3,7 százalékos hiánycélt 5 százalékra emelve. A közel-keleti konfliktus következtében kialakult globális energiaválság miatt azonban március eleje óta közel duplájára nőtt a kőolaj és a földgáz világpiaci ára, ráadásul Ukrajna január vége óta nem indította újra a Barátság kőolajvezetéket, erre az ígéretek szerint április végén kerülhet sor.

A globális energiaválság miatt csökkenteni kell a költségvetés növekedési kilátásait, és magasabb hiánnyal kell számolni. Az 5 százalékot meghaladó hiány az uniós kötelezettségszegési eljárás indításának kockázatát is magában hordozza, ám a védelmi fejlesztési alap kedvező SAFE-hitelkerete némileg ellensúlyozhatja a deficitet.