Semjén Zsolt a Fidesz kongresszuson: Magyarország a keresztény civilizáció bástyája

Magyarország egy kalitka, ahonnan egy gyönyörű madár felszáll

Semjén Zsolt felszólalását Pio atya próféciájával indította, amely szerint Magyarország különleges történelmi küldetéssel bír:

„Magyarország egy olyan kalitka, amiből egy gyönyörű madár fog fölszállni. Sokat fogunk szenvedni, de Európában nagy dicsőség vár ránk. És rajtunk, magyarokon keresztül nagy jót kap a világ.”

A miniszterelnök-helyettes felvetette: a prófécia napjainkban válik valóra, amikor Magyarország a keresztény civilizáció védelmének élére állt.

Három sorskérdés: migráció, család, béke

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Európa három alapvető kérdésében Magyarország „bástyaként áll”.

Migráció: „150 év iszlám hódoltság elég volt”

A migráció –, amit Semjén szerint joggal nevezhetünk iszlám inváziónak – kapcsán hangsúlyozta: „A magyar kormány mindig is világvallásnak és nagy kultúrának ismerte el az iszlámot. De ahogy a Biblia mondja: mindenki a saját fügefája alatt.” Világossá tette, hogy a tömeges bevándorlás szerinte civilizációs kockázat: „Hány millió magyar adta az életét azért, hogy nekünk ne kelljen a saría árnyékában élni.”

Családpolitika a genderideológiával szemben

A második védvonal a család: „A keresztény civilizáció védelmének másik sziklafala a családok támogatása a genderőrülettel szemben.”

Béke kontra háború

A harmadik kérdés a béke és háború dilemmája:

„Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni” - idézte az Úr Jézus szavait a KDNP elnöke.

Semjén kemény üzenetet fogalmazott meg a háborúpárti politikáknak is:

„Aki kardot ragad, kard által vész.”

Kiemelte: míg korábban csak a Vatikán és Magyarország képviselte következetesen a béke ügyét, ma már Donald Trump vezetésével az Egyesült Államok is csatlakozott ehhez az állásponthoz.

„A Fidesz-KDNP kormány Európa legkereszténydemokratább kormánya”

Semjén Zsolt hosszasan sorolta a kormány egyházpolitikai eredményeit: „Orbán Viktor kormánya idején több mint egymillió gyerek jár állami finanszírozással hittanra, és több mint félmillió gyerek járhat diszkriminációmentesen állami finanszírozással egyházi iskolába.”

A Kárpát-medencében végrehajtott egyházi beruházásokról így beszélt:

„Négyezer templomot újítottunk meg: 3800-at felújítottunk, 200 újat építettünk, és egyikből sem lesz sem mecset, sem pláza.”

Vallásszabadság: történelmi örökség és mai támadások

Semjén Zsolt a beszédében hangsúlyosan tért ki a vallásszabadság kérdésére, amelyet nemcsak történelmi vívmányként, hanem napjainkban is védendő értékként határozott meg. Felidézte, hogy Európában elsőként a tordai országgyűlés mondta ki 1568-ban a vallásszabadságot, azt az elvet, miszerint a hit Isten kegyelme, ezért az csak lelkiismereti alapon fogadható el, nem kényszerrel. „Büszkék lehetünk arra, hogy ma Magyarországon teljes vallásszabadság van.”

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor figyelmeztetett: az ellenzék két irányból megtámadta a vallásszabadság alapelvét. Az egyik esetben, „Lady Macbeth” vezetésével a gyónási titok megsértésére irányuló politikai törekvéseket bírálta élesen, történelmi párhuzamot vonva:

„Ilyet utoljára Adolf Hitler és Sztálin próbált meg.”

Semjén Zsolt azonban nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági és intézményi szinten is veszélyt lát a vallásszabadságra. A beszédében külön kitért arra, hogy az ellenzék egy másik csoportja gazdasági eszközökkel igyekezne ellehetetleníteni az egyházi intézményeket.

„A másik társulat pedig a gazdasági programjában meghirdette az egyházi intézmények ellehetetlenítését. Ravasz és fondorlatos módon, de ott van benne.”

Hangsúlyozta: mindez nem elméleti veszély, hanem konkrét történelmi tapasztalat: „Ez nem egy fikció, mert azok a gazdasági emberek, akik ezt a programot írták, a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején ezt a diszkriminációt megcsinálták. Majdnem tönkretették az egyházi iskolákat.” Felidézte, hogy az egyházi intézményeket érő hátrányos megkülönböztetés ellen Salamon Lászlóval közösen az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely végül megsemmisítette az akkori kormányzati rendelkezéseket. Mint mondta: „Az Orbán-kormány 2010-ben állította vissza a diszkriminációmentes finanszírozást.”

Határon túli magyarság: nemzetegyesítés számokban és döntésekben

A Fidesz kongresszusán elhangzott beszéd egyik legnagyobb súlyú és leghosszabb gondolatmenete a külhoni magyarság helyzetére összpontosított. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a határon túli magyar közösségek ügye nem elvont identitáspolitikai kérdés, hanem konkrét történelmi és politikai tapasztalat, amelyben világosan kirajzolódik a kormány és az ellenzék közötti különbség.

A miniszterelnök-helyettes szerint az ellenzék korábban és jelenleg is megkérdőjelezi a külhoni magyarok nemzethez tartozását és közjogi jogait:

„Korábban az állampolgárság lehetőségéből akarták kirekeszteni a határon túli magyarságot, most pedig ex-Gyurcsányné vezetésével a szavazati jogukat vennék el.”

Semjén emlékeztetett arra, hogy a korábbi baloldali kormányzás idején népszavazással próbálták kizárni a külhoni magyarokat a nemzet politikai közösségéből, míg napjainkban – megfogalmazása szerint – újabb politikai eszközökkel igyekeznek csökkenteni súlyukat és beleszólásukat a közös nemzeti ügyekbe.

Ezzel szemben a Fidesz–KDNP kormány külhoni nemzetpolitikáját konkrét, számszerűsíthető eredményekkel jellemezte. Mint mondta:

„2010 óta tízezer beruházást valósítottunk meg a határon túli magyarság érdekében.”

Hozzátette: „Százezer nyertes pályázat van gazdaságfejlesztésben és identitásvédelemben.” A nemzetpolitika egyik legfontosabb pillérének az oktatást nevezte, amely szerinte a közösségek megmaradásának záloga: „Ma 230 ezer gyerek jár magyar iskolába külhonban.” Kiemelt figyelmet szentelt a Határtalanul programnak, amelynek célja a fiatal generációk személyes kötődésének megerősítése a Kárpát-medence magyarságához: „Hatszázezer gyermek vehetett részt tanulmányi kirándulásokon határon túli magyar környezetben.”

A beszéd egyik legerősebb hangsúlyú állítása az állampolgárság kiterjesztéséhez kapcsolódott, amelyet Semjén Zsolt saját politikai és személyes életcéljaként is megjelölt:

„1 millió 200 ezer nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká az állampolgárság megadása által.”

Nemzetépítés újult erővel

A beszéd végső üzenete egyértelmű volt:

a Fidesz-KDNP a jövőben is a nemzetépítés politikáját kívánja folytatni, a keresztény értékek, a történelmi tapasztalatok és a nemzeti összetartozás talaján állva. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek eredményei nem lezárt fejezetet jelentenek, hanem olyan alapot, amelyre tovább lehet és tovább kell építeni.

Figyelmeztetett arra is, hogy a politikai küzdelmek tétje nem pusztán kormányzati ciklusokban mérhető, hanem hosszú távon határozza meg a magyar nemzet jövőjét a Kárpát-medencében és Európában egyaránt. Éppen ezért – fogalmazott – az eddig elért eredményeket meg kell védeni, és a megkezdett munkát következetesen folytatni kell.

„Veletek megvédjük eredményeinket, és újult erővel folytatjuk a nemzetépítést.”