Európa meg nem született gyermekei

December 2-án az Európai Parlament vitát tartott a „My Voice, My Choice” nevű európai polgári kezdeményezés tervezetéről. A kezdeményezés egy külön uniós finanszírozási mechanizmus létrehozását irányozza elő az abortusz támogatására „mindenki számára Európában, aki még nem jut hozzá a biztonságos és legális abortuszhoz”. Ez elsősorban Lengyelország és Málta nőit érinti – az olyan EU-tagállamokat, amelyek még mindig védik a meg nem született gyermekek életét. Több mint egymillió európai – köztük több mint 43 ezer lengyel és 4278 máltai – fejezte ki azt az óhaját, hogy az Európai Bizottság a tagállamok jogrendje által tiltott meg nem született lengyel és máltai gyermekek elpusztítására fordítsa az európai adófizetők pénzét.

Ez a tagállamok alkotmányos rendjével szembeni megvetés megnyilvánulása és egyben ideológiai agresszió – amely csak ahhoz hasonlítható, amikor a német megszálló erők 1943-ban rákényszerítették Lengyelországra az abortusz gyakorlatát.

A tervezet benyújtói azt követelik, hogy az uniós források fedezzék az abortuszt igénybe vevő személyek szállítási, szállás- és orvosi költségeit.

A határozatot már elfogadta az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága.

Szakértőink még a nyilvános meghallgatás előtt memorandumot juttattak el az európai parlamenti képviselőknek, amelyben rámutattunk, hogy (1) a kezdeményezés olyan ideológiai kampány része, amely

az abortuszt emberi jogként

kívánja bemutatni; (2) az abortusz nem minősül emberi jognak a nemzetközi jog rendszerében; (3) az emberi jog a élethez való jog, amelyet az abortusz alapjaiban kérdőjelez meg; (4) az Európai Uniónak nincs hatásköre arra, hogy befolyásolja a tagállamok abortuszpolitikáját; (5) az abortusz mint uniós finanszírozású szolgáltatás biztosítására irányuló törekvések sértik a szerződéseket és a tagállamok szuverén jogköreit; (6) az EJEB ítéletei többször is kimondták, hogy az Egyezmény alapján nem létezik „abortuszhoz való jog”; továbbá (7) a vitára bocsátott javaslat sérti a nemzetközi jogban garantált lelkiismereti szabadságot és a lelkiismereti kifogás jogát. Ezért felszólítottuk a javaslat elutasítására, mivel az súlyosan megsérti az uniós szerződéseket, valamint a tagállamok alkotmányainak és törvényeinek tiszteletben tartásának elvét – azokét a tagállamokét, amelyek a szerződések értelmében maguk határozzák meg az élet jogi védelmének terjedelmét.

Az Ordo Iuris jelvénye - archív

Örömmel állapítottuk meg, hogy a vita számos résztvevője azokat az érveket használta, amelyeket memorandumunkban megfogalmaztunk.

A lengyel Legfelsőbb Bíróság nemrégiben szintén állást foglalt az úgynevezett „abortuszhoz való jog” létezéséről terjesztett hamis állításokkal szemben, amikor elutasította egy Down-szindrómás kislány szüleinek felülvizsgálati kérelmét. A szülők több mint hárommillió zloty kártérítést követeltek arra hivatkozva, hogy a várandósság alatt az orvosok nem utalták az anyát további prenatális vizsgálatokra. Ezek a vizsgálatok lehetővé tették volna a gyermek genetikai rendellenességének kimutatását és annak elpusztítását (az ügy még a 2020-as Alkotmánybírósági ítélet – az eugenikus indok alkotmányellenességének kimondása – előtt zajlott). A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította, indokolásában pedig egyértelműen rámutatott:

az emberi élet – beleértve a Down-szindrómával élő ember életét is – a legmagasabb rendű értékek közé tartozik,

és nem tekinthető kárnak.

Az élet védelmében a nemzetközi fórumokon is felléptünk, és reagáltunk az Egészségügyi Világszervezet által az idei évben közzétett abortuszra vonatkozó iránymutatásokra.

A dokumentum szerzői teljes nyíltsággal követelik a szuverén államoktól, hogy az abortuszt ismerjék el az alapvető egészségügyi ellátás szerves részeként. Ennek során átértelmezik az emberi jogokat, a fennálló egyezményekkel ellentétben olyan, nem létező „abortuszjoggal” bővítve azokat. Az iránymutatások

az abortuszhoz való hozzáférés minden korlátozásának felszámolására szólítanak fel.

Egyértelműen kimondják, hogy az abortuszt „kérésre” kell elvégezni; hogy azt kiskorúak számára is elérhetővé kell tenni a szülők előzetes beleegyezése nélkül; felnőtt nők esetében pedig anélkül, hogy a magzat apját tájékoztatni kellene a tervezett beavatkozásról.

Elemzést tettünk közzé, amelyben hangsúlyozzuk, hogy

a WHO iránymutatásai az adott szervezet ideológiai fanatizmusának teljes spektrumát mutatják meg.

Az Egészségügyi Világszervezet nemcsak nyíltan támogatja az abortuszt – noha e kérdésben a tagállamok között semmiféle konszenzus nem létezik –, hanem figyelmen kívül hagyja azoknak az országoknak a hozzáállását is, amelyek következetesen ellenzik az abortusz dekriminalizálását.

Eltökélten küzdünk azért is, hogy felelősségre vonják a lengyel kormány azon tagjait, akik kiadták és népszerűsítették a kormányzati „abortusz-irányelveket”, amelyek a gyakorlatban arra kényszerítenék az orvosokat, hogy az anya rossz pszichés állapotáról szóló igazolások alapján végezzenek magzatelhajtást. Ezzel kapcsolatban feljelentést tettünk az Országos Ügyészségen, rámutatva, hogy a kormányzók magatartása felvetheti a nyilvános emberölésre való felbujtás és a hivatali hatáskör túllépésének gyanúját. Mivel az ügyet a jelenlegi igazságügyi miniszternek alárendelt ügyészség nem volt hajlandó eljárás alá vonni, panaszt nyújtottunk be a döntés ellen a bírósághoz.

Ezzel egy időben támogatjuk az egészségügyi ágazat azon dolgozóit, akik nem kívánnak részt venni a meg nem született gyermekek elpusztításában. Levelet küldtünk a kórházaknak, amelyben ismertettük a lelkiismereti szabadság gyakorlásának szabályait az egészségügyi intézmények munkavállalói számára, akik a hatályos jog szerint megtagadhatják az abortuszban való közreműködést. Hangsúlyozzuk, hogy a lelkiismereti szabadságot a Lengyel Köztársaság Alkotmányának 53. cikke, valamint a nemzetközi jog egyaránt garantálja minden lengyel állampolgárnak.

Elkészítettünk egy útmutatót az egészségügyi intézmények számára, amelyben konkrét iránymutatásokat adunk arra nézve, miként alkalmazhatják a lengyel jog keretei között az intézményi lelkiismereti klauzulát a kórházak és rendelők. Rámutatunk, hogy ez a jogi konstrukció évek óta ismert az orvosi jogban. Az intézményi lelkiismereti klauzulát régóta alkalmazzák többek között egyes amerikai és francia kórházak is. Emlékeztetünk arra is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2010. október 7-i határozatában elismerte:

az egészségügyi intézmények intézményi lelkiismereti klauzulája olyan emberi jog, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakad.

Ha nem védelmezzük meg legkisebb, meg nem született testvéreink élethez való jogát, nemzeteink nem maradnak fenn.

A közelgő Karácsony emlékeztesse mindannyiunkát arra, hogy az élet és a halál közötti küzdelemben kötelességünk az élet oldalára állni. A Kisjézus születésének ünnepe alkalmából és az eljövendő Új Évre fogadják az Ordo Iuris Intézet teljes közösségének szívből jövő jókívánságait: boldogságot, egészséget, békét, valamint az élet halál fölötti győzelmét földi hazáinkban – már most.

 

Jerzy Kwa¶niewski elnök,
Ordo Iuris Jogi Kultúráért Intézet 

Kép: Műtétes terhességmegszakítás a középkorban - wikipedia