A szélsőbal megint kirekesztené külhoni magyarjainkat
Dobrev Klára: Óriásplakátkampányt indít a DK a határon túliak szavazati jogának elvételéről. "500 000 határon túli már regisztrált a választásra, hogy hatalomban tartsák Orbánt. Csak a DK venné el a határon túliak szavazati jogát!" - ez a szöveg szerepel azon a közel 800 óriásplakáton, amely a következő hetekben az utcákon lesz szerte az országban - jelentette be Dobrev Klára sajtótájékoztatóján. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola.
- Szerkesztő úr, a DK szélsőséges akciójáról miért jut eszünkbe, hogy Trianon a baloldal miatt következett be, az akkori béketárgyalásokra azért nem hívták meg Magyarországot, mert itthon a szélsőbal volt uralmon?
- A trianoni gyalázatos döntésnek több összetevője volt. Eredendően a (természetesen nem létező) háttérhatalom fente a fogát nagyon régen a Kárpát-medencére. Kétségtelenül
kapóra jött nekik a gyurcsányi-dobrevi szellemi ősöknek a diktatúrája
és az a felfordulás, amelynek leple alatt szét lehetett rabolni az ezer sebből vérző Magyarországot. Érdekes párhuzam lehet, hogy míg akkor a szélsőbal miatt született „zárt ajtók mögött” az európai történelem egyik legsötétebb döntése, amellyel egy ezeréves királyságot, Európa szívét vagdosták szét, napjainkban talán éppen
a szélsőbal-libernyák csapat felelne meg a brüsszeli központú bolsevik kígyófészek ízlésének.
Érdekes színdarab a történelem. Bár egyre kevésbé van az embernek kedve tapsolni.
- Itthon 2004. december 5-én arról szavazhattunk, támogatjuk-e, hogy a határon túli magyarok könnyebben kapják meg a magyar állampolgárságot. A gyurcsányi párt és az SZDSZ a nemmel szavazásra bőszítette az embereket. Noha a többség igennel szavazott, a kis részvétel miatt érvénytelen lett a referendum. Miért fogalmaztak akkor számosan úgy, hogy ez volt Trianon magyarok által való megerősítése?
- 2004 óta közel egy generációnyi idő telt el, de úgy látszik, a szélsőliberális erők szerint minden generáció tudatátban el kell ültetni a mérgező nadragulyát, a merjünk kicsik lenni-féle axiómát, amit akár úgy is mondhatnánk: merjünk öngyilkosok lenni, akarjunk elsorvadni, kihalni, mert egyes liberálelvtársak ezt tartanák üdvösnek. Dobrev Klára robbantott hajú képét a következő felirattal kellene kiplakátolni:
„Majd ha Klárika visszaadja az ősei által elzabrált rózsadombi villát,
visszatérhetünk a témára. Addig jobban tenné, ha lapítana”.
- Most, 22 évvel később az egykori gyurcsányi feleség bőszít azonos tartalommal. Felföldi, erdélyi, délvidéki magyarjaink megint kaphatnak olyan élményt, hogy az anyaország cserben hagyta őket. Kiknek az érdeke, hogy lökést kapjon az asszimiláció?
- Természetesen tudjuk, hogy a nemzet nagyobbik része nem mondott le a kerítésen kívülre szakadt nemzettársairól, ezért hiába erőlködnek egyesek, még ha tapsot is aratnak bizonyos helyeken. Sok az ellendrukker a magyarsággal szemben, mégis kevéssé tartok attól, hogy
ezek a politikai csontvázak
tényezők lesznek április 14-e után is, hiszen eljátszották dicstelen szerepüket, mondhatnánk úgy is, hogy leszerepeltek. Az azonban világosan látszik, hogy a szándékuk továbbra is – a legalpáribb lumpenproli irigység húrjain játszva (elveszik a nyugdíjunkat, megisszák a pálinkánkat) – a nemzet megosztása, hiszen ezeknek a hazátlanoknak a nemzet fogalma egy törlőrongy értékével ér fel. A huszonegyedik század magyar társadalmában már igencsak zavaró ez a szellemiség, amelynek a történelem szemétdombján lenne a helye. Nem tudom egyébként, mit szólna egy hasonló nemzettagadáshoz Klára asszony, ha például Eperjesre vagy Kolozsvárra, netán Ungvárra hozta volna a gólya? Akkor is szavazatelvonásért szorgoskodna? S ha már az elején említettük a plakátokat, talán a mohácsi országvesztés idei, ötszázadik évfordulójának az egyik arca is lehetne a hölgy.
Kép: A szélsőbal 1919-ben - mti
