Orbán Viktor szerdai vatikáni látogatását értékelve kiemelte: a vatikáni diplomácia és a Szentatya világról való gondolkodásának középpontjában a háború és a béke kérdése áll, tehát a "legjobb helyre mentem megerősítésért".
Utoljára frissítve: 2024. december 6. 10:27
2024. december 6. 10:08
Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak központjára - jelentette ki a miniszterelnök, pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor szerdai vatikáni látogatását értékelve kiemelte: a vatikáni diplomácia és a Szentatya világról való gondolkodásának középpontjában a háború és a béke kérdése áll, tehát a "legjobb helyre mentem megerősítésért".
Azt is mondta: azután hogy Ferenc pápa audiencián fogadta, találkozott a Vatikán miniszterelnökével és külügyminiszterével, akikkel a részben a nemzetközi ügyekről, részben a Vatikán és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól tárgyaltak, és "ahol azt a megnyugtató megerősítést kaptuk, hogy Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak római központjára is".
Nemcsak a béke ügyében, hanem minden olyan ügyben, ahol a katolikus egyház segítséget tud nyújtani - mondta, példaként említve az elesettek, az idősek, betegek gondozását, a fiatalok nevelését.
Hozzátette: a Vatikán és Magyarország között régóta kiváló az együttműködés.
A rendszerváltás után létrejött egy államközi megállapodás a Vatikán állam és Magyarország között, amely rendezte a katolikus egyház helyzetét Magyarországon, és ezzel analóg módon rendezte aztán a többi protestáns egyház helyzetét is.
Az uniós források meg fognak érkezni a magyar gazdaságba
Az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, a további uniós forrásokat meg kell kapnunk a '27-28-as években. Egyébként nem lesz költségvetése az Uniónak, nem járulunk hozzá - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő emlékeztetett, az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, ezt be lehet vonni a magyar gazdaságba.
Ezt nem lehívni kell, hanem bizonyos dolgokat, vállalkozásokat, befektetéseket, fejlesztéseket meg kell csinálniuk Magyarországon a vállalkozóknak, benyújtják a számlát a magyar kormánynak, amely kiküldi azt Brüsszelbe, és ebből a 12,5 milliárd euróból ezt kifizetik nekünk. A 12,5 milliárd eurónyi pénz a 2026-os év végéig a magyar gazdaság igényeit kielégíti - közölte.
Hozzátette, ezen felül is jár majd Magyarországnak még pénz, és hogy ez lesz vagy nem, az majd 2026 utáni probléma lesz, véleménye szerint azonban azt is meg fogjuk kapni. "Azért fogjuk megkapni, mert megkezdődtek a tárgyalások a következő, 2027 utáni hét év költségvetéséről, aminek az elfogadásához egyhangú döntés kell.
És azt én biztosan mondhatom, hogy azt a pénzt, amit nem kaptunk meg a 2025-26-os években, azt meg kell kapnunk a '27-28-as években. "Egyébként nem lesz költségvetése az uniónak, nem járulunk hozzá" - fogalmazott Orbán Viktor.
Úgy értékelt: egyáltalán nem érdemes aggódni az európai uniós pénzek miatt. "Van egy csomó kellemetlenkedés", de afelől, hogy ezek a források megérkeznek a magyar gazdaságba, semmilyen kétség nincsen - összegzett.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Sulyok Tamás Andrzej Duda lengyel elnököt méltatva hangsúlyozta, "személyes példájával és munkájával olyan virágzó időszakát teremtette meg a magyar-lengyel kapcsolatoknak, amelyek még jobban erősítették a már amúgy is szoros viszonyt".
A nyugat-európai hadikapacitások növeléséről szólva Horváth József hangsúlyozta, a lövegek gyártásában, a légvédelmi és tüzérségi lőszerellátás tekintetében együttesen sem képesek az orosz gyártókapacitást ellensúlyozni, valamint Nyugat-Európa jóval drágában - akár egy a tízhez arányú költséggel - állítja elő a lőszereket, mint Oroszország.
A templomot alapító I. András uralkodásának 14 évéről szólva azt mondta, a király útját belső és külső háborúk kísérték végig: keresztényellenes pogánylázadás, Gellért püspök és társainak vértanúhalála, a német-római császári hadak többszöri betörése, véres csaták a Dunántúlon és a Vértesben, elsüllyesztett hajóhad Pozsonyban, egyházszakadás Róma és Konstantinápoly között.
Rossi szerint nem egyszerű kétgólos hátrányt ledolgozni, de megpróbálják kihozni magukból a maximumot egyénileg és csapatként is, aztán majd kiderül, ez mire lesz elég. Azt fontosnak tartja, hogy a meccs végén emelt fővel tudjanak levonulni a pályáról, hogy megtapsolják a szurkolók a csapatát, ami lehet az elégedettség vagy a megbecsülés jele is.