A szabadság megőrzésére figyelmeztetett Latorcai Csaba a Gulag-emléknapon
Szerző: Barát János
2025. november 26. 06:05
Budapesten tartottak megemlékezést a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár beszédében hangsúlyozta: a Gulágra elhurcolt mintegy 800 ezer magyar sorsa arra figyelmeztet, hogy a szabadság nem adottság, hanem olyan felelősség, amelyet a következő hónapokban különös gonddal kell megőrizni, hogy Magyarország továbbra is szuverén módon hozhassa meg döntéseit.
Az ünnepségen Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezeő alelnöke hangsúlyozta: a több százezer magyar honfitárs megpróbáltatásai ma is figyelmeztetnek arra, hogy a szabadság nem magától értetődő adottság, hanem olyan érték, amelyért minden nemzedéknek újra és újra felelősséggel kell kiállnia. Mint mondta, a következő hónapok különösen fontosak abból a szempontból, hogy Magyarország továbbra is önállóan, saját szuverenitását megőrizve hozhassa meg döntéseit.
Beszédében kiemelte:
a magyar társadalmat a méltóság, az emberség és a szabadság iránti elkötelezettségnek kell vezérelnie ahhoz, hogy hazánk ne váljon mások érdekeit szolgáló, kiszolgáltatott állammá.
Latorcai szerint így róható le valódi tisztelet a mintegy 800 ezer magyar áldozat előtt, akiket a második világháború végén és azt követően hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára.
Felidézte, hogy az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, mivel a túlélők első csoportja csak közel tíz év fogság után, ezen a napon térhetett haza. A hazatérőket azonban hosszú ideig fenyegetések miatt hallgatásra kényszerítették, és csak 1990-ben nyílt lehetőségük szabadon beszélni a velük történtekről. Latorcai rámutatott: ez a kényszerű hallgatás ma is arra figyelmeztet, milyen súlyos következményekkel jár, amikor egy társadalom nem mondhatja ki szabadon a véleményét.
Az államtitkár a Gulágot a 20. század legsötétebb diktatúráinak egyik jelképének nevezte, amely szerinte Auschwitz-Birkenau vagy Mauthausen embertelenségével egyenértékű.
Úgy fogalmazott: a korszak borzalmai arra intenek, hogy a szabadságért és a nemzeti önállóságért minden generációnak meg kell küzdenie, a mai nemzedék számára pedig ez a kulturális identitás, a békés jövő és a szuverenitás megőrzését jelenti.
A jelenlegi európai helyzetre utalva arról beszélt, hogy
a nemzetközi intézmények olykor politikai eszközként használják az együttműködést szolgáló mechanizmusokat. Latorcai szerint ezért különösen fontos, hogy Magyarország saját döntéseit maga hozhassa meg,
mert – mint fogalmazott – ez biztosíthatja, hogy az elhurcoltak áldozatvállalása a jövőben is értelmet nyerjen.
A kormány intézkedéseiről szólva kiemelte: az elmúlt években több lépés történt annak érdekében, hogy a politikai üldöztetés áldozatai anyagi megbecsülésben is részesüljenek. A kitelepítettek, internáltak, ’56-os elítéltek, a szovjet kényszermunkára hurcoltak, valamint a munkaszolgálatosok juttatásait két ütemben megduplázták, és az idei évben további emelés is történt.
Az ünnepségen felszólalt Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke is, aki felidézte: a történtek nem a frontvonalban zajlottak, hanem a háború lezárulta után, látszólag békés körülmények között, közigazgatási eljárások mögé rejtve. Megemlítette többek között Kovács Béla kisgazdapárti politikus, Bethlen István volt miniszterelnök és saját édesapja, Menczer Gusztáv sorsát, akik szintén a Gulág áldozatai vagy túlélői voltak.
Zárásként arra buzdított: hajtsanak fejet mindazok előtt, akiknek emberi jogait és méltóságát a 20. század diktatórikus rendszerei semmibe vették.
A megemlékezés végén a köztársasági elnök, a kormány és az Országgyűlés képviselői koszorút helyeztek el az Árpád fejedelem úti emlékműnél.
