Kövér László hangsúlyozta: a nemzeti identitáshoz való jog – melyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának kezdeményezésére az Országgyűlés 2022. június 16-án határozatba is foglalt – minden embert megillető azon jog, hogy elődeitől szabadon megörökölhesse azok anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát, valamint azt szabadon továbbadhassa utódai számára.
2024. december 5. 10:23
archív
Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdeményezze az egyetemes emberi jogok legújabb generációjának sorába egy eddig fájóan hiányzó jog, a nemzeti identitáshoz való jog felvételét! - javasolta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten, a kulturális örökségről és a nemzeti közösségek identitásáról tartott parlamentközi konferencián.
Kövér László hangsúlyozta: a nemzeti identitáshoz való jog – melyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának kezdeményezésére az Országgyűlés 2022. június 16-án határozatba is foglalt – minden embert megillető azon jog, hogy elődeitől szabadon megörökölhesse azok anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát, valamint azt szabadon továbbadhassa utódai számára.
Mindez az általános emberi méltóság védelmének egyik hasznos jogi eszköze lehetne, amely nemcsak a Kárpát-medencében, nemcsak Európában, hanem mindenhol a világban erősíthetné az etnikai békét, a biztonságot és a stabilitást - jegyezte meg.
Ezen magyar javaslat megvalósulása világszerte előrelépést jelentene az emberi jogok érdemi biztosításában, a demokrácia erősítésében, Európában pedig nemcsak a nemzeti kisebbségeket, hanem az európai nemzeti államok együttműködését és ezáltal az Európai Uniót is megerősítené - közölte.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
