Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
2024. november 21. 17:08
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (k), Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j) és Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (b) a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén a Várkert Bazárban tartott sajtótájékoztatón 2024. november 21-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Egyhangúlag fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külhoni magyar és anyaországi pártjai a zárónyilatkozatot a testület csütörtöki tanácskozásán - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Máért XXII. ülése után sajtótájékoztatón Budapesten.
Teljes nemzeti egység volt, a magyar belpolitikában szokatlan módon - értékelt a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt jelezte, bár meghívták, a DK és a Momentum nem jött el, a többi párt módosításait beépítették a dokumentumba.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen, valamint megakadályozzák a magyarellenes román párt térnyerését, a magyarság számára hátrányos közigazgatási átalakításokat.
Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Máért hozzászólói mindannyian kiálltak a nemzet egysége mellett. Leszögezték: 2025 a jövő nemzedék éve lesz, fontosnak tartják a fiatalok identitástudatának az erősítését. A várható kezdeményezések között említette a kisközösségi programokat, táborokat, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program megerősítését.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
