Jeffrey Sachs világhírű professzor Tucker Carlson műsorában részletesen levezette, hogyan provokálta ki az Egyesült Államok, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.
„Nem igaz, hogy Vlagyimir Putyin 2022-ben úgy támadta meg Ukrajnát, hogy ezt senki sem provokálta ki” – mondta Jeffrey Sachs világhírő közgazdász tanár és külpolitikai szakértő, a Columbia Egyetem professzora Tucker Carlson műsorában. Kiemelte:
Az Egyesült Államok és a NATO évtizedeken keresztül provokálta Oroszországot azzal, hogy a katonai szövetség – 1990-es ígérete ellenére – folyamatosan terjeszkedett kelet felé. Putyin reakciója annak a vörös vonalnak az átlépése, amelyet Ukrajna NATO-csatlakozása jelentene.
Jeffrey Sachs részletesen levezette, az Egyesült Államok külpolitikája hogyan vezetett el oda, hogy Putyin végül megtámadja Ukrajnát. Felidézte, hogy 1990-ben a NATO ígéretet tett arra, hogy nem bővít és nem terjeszkedik tovább. Ennek ellenére már 1997-ben napvilágra kerültek azok a részletes tervek, amelyek lényege az volt, hogy a katonai szövetség – és ezzel együtt Washington – kiterjessze befolyását Európában és Eurázsiában. E célhoz nélkülözhetetlennek tekintették Ukrajna és Georgia csatlakozását a nyugati szövetségi rendszerhez.
Ennek a tervnek volt egy fontos állomása, hogy 1998-ban a kelet-európai országok – beleértve Magyarországot – csatlakoztak a NATO-hoz, majd 2000-ben a balti országok is beléptek a katonai szövetségbe. A professzor szerint ezek a lépések mind provokatív lépések voltak, mivel az Észak-Atlanti Szövetség egyre közelebb került Oroszország határaihoz. Az USA ezt követően is folytatta befolyásának kiterjesztését azzal, hogy 2002-ben egyoldalúan kilépett az orosz-amerikai béke egyik garanciájának tekintett ballisztikus rakéta-egyezményből. Ezt követően pedig rakétákat telepített először Lengyelországba és Romániába, majd később a kelet-európai országok nagy részében is NATO-bázisok épültek. Ebbe a sorba illeszkedett Belgrád bombázása is 1998-ban, aminek valódi célja az volt, hogy az Egyesült Államok dél-kelet Európában is megvesse a lábát.
Putyin régóta hangoztatta: Ukrajna vörös vonal
Az orosz elnök már 2007-ben, a müncheni biztonsági konferencián is arra hívta fel az Egyesült Államok és Európa vezetőit, hogy 1990-ben megígérték, a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Ez Oroszország biztonságának garanciája. Európa közben egyre szorosabban és egyre több területen működött együtt Moszkvával, ez nyilvánvalóan nem volt érdeke Washingtonnak, ahol máig kitart az a meggyőződés, hogy az Egyesült Államok a világ egyetlen szuperhatalma, ezért bármit megtehet, amit csak szeretne – mutatott rá Jeffrey Sachs. Emlékeztetett, 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón is arról győzködték az európai vezetők az amerikaiakat, hogy szükségtelen és veszélyes a NATO bővítése Oroszország határáig.
A háború nem 2022-ben kezdődött
Ukrajna sem akart kezdetben a nyugati szövetségi rendszer részévé válni, az ukránok az ország semlegességét támogatták. Nem véletlen, hogy Viktor Janukovicsot választották elnöknek, aki 2013-ban deklarálta az ország semlegességét.
Ez persze Washington számára elfogadhatatlan volt.
Ezért a CIA akciójával felkelést szított Kijevben.
Majd 2014 elején megdöntötték a Janukovics-kormányt.
Ekkor kezdődött a világhírű professzor szerint az orosz-ukrán hábor.
Hiszen 2014 óta zajlik fegyveres konfliktus az ország keleti területein. Oroszország pedig azért annektálta a Krímet, mert nem engedhette meg magának, hogy amerikai katonai bázisok épüljenek a félszigeten, ezzel veszélyeztetve a több száz éves orosz jelenlétet a térségben.
Sachs emlékeztetett, Joe Biden és Vlagyimir Putyin 2021-ben találkozott utoljára. Ekkor Oroszország egy biztonsági megállapodásra tett javaslatot, ám a tárgyalásokra már nem került sor. Nem sokkal az orosz inváziót megelőzően pedig Kamala Harris alelnök és más amerikai vezetők már nyíltan beszéltek arról, hogy Ukrajna a NATO tagjává válik.
Mindezeket figyelembe véve nem állja meg a helyét, hogy Oroszország provokáció nélkül támadta volna meg Ukrajnát – zárta gondolatait Jeffrey Sachs, aki a beszélgetésben arról is kifejtette véleményét, miért egyértelmű, hogy a Covid-19 járványt egy amerikai koronavírus-kísérlet eredménye okozta.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az a neoliberális birodalmi szemlélet, amely ma jellemzi a brüsszeli „elit” magatartását, nem csak gátja a tagországok normális együttműködésének, hanem legfőbb ellensége az unió egészséges fejlődésének. Ezt a folyamatot sürgősen meg kellene állítani, mert félő, hogy hamarosan késő lesz – véli Bánó Attila.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kőszegen tartott a minap lakossági fórumot, ahol többek között Orbán Viktor román elnökválasztásról tett kijelentéséről kérdezte a dollármédia egyik meghatározó orgánuma, a 444. A KDNP elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mögött áll.
A jogállamiság követelménye az Európai Bizottság elnökére is vonatkozik. A szélsőséges Ursula von der Leyen azt hazudta, hogy Covid-sms-ei már elvesztek. Most fény derülthet a gigászi korrupcióra.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
