Svédország mostanra hivatalosan is az Európai Unió legveszélyesebb országa lett. Erről ír a brit The Guardian. A százezer főre jutó lőfegyveres gyilkosságok számában ugyanis csak Albánia előzi meg a skandináv országot. A svéd lakosságot elsősorban a bevándorlóbandák tartják rettegésben, szinte mindennapossá vált a robbantás, a lövöldözés és az erőszak.
2024. január 8. 10:01
Ugrásszerűen megnőtt a lőfegyveres gyilkosságok és robbantásos merényletek száma Svédországban, már csak Albániában rosszabb a helyzet. Erről a The Guardian írt. A lap szerint alig egy évtized alatt Svédország az Európai Unió legveszélyesebb országa lett. Pedig 2010-ben még csak a 14. volt. A migránsbűnözés miatt mindennapossá vált a terror Svédországban. A nagyvárosokban szinte nem telik el úgy nap, hogy ne történjen nemi erőszak, ne lövöldözzenek, ne robbantsanak és halnának meg svéd állampolgárok a migránsok összecsapásaiban.
Az egyik legmegrázóbb bűncselekmény néhány éve történt, amikor migrációs hátterű bűnözők lövöldöztek Stockholm mellett. Akkor egy játszótéren játszó óvodás és egy kisiskolás gyerek is a bandaháború áldozata lett. Mindkettőjüket agyonlőtték a bevándorló-bűnözők. Tavaly szeptemberben pedig egy ártatlan nő lett a migránsbandák közötti leszámolások ártatlan áldozata, amikor a bűnözők Fulleröben egy házat robbantottak fel. „Svédország rendkívül nehéz helyzetben van. Az országunkban tomboló erőszakhullám példátlan, de hasonló a helyzet Európában is. Nincs még egy olyan ország, ahol olyan állapotok uralkodnának, mint Svédországban” – fogalmazott tavaly ősszel a svéd miniszterelnök.
Ulf Kristerson az erőszak megfékezéséhez a hadsereg segítségét kérte. A kormányfő a felelőtlen bevándorláspolitikát, a sikertelen integrációt és a kitoloncolások eredménytelenségét tette felelőssé. Nem véletlenül emelte ki a migrációs hátterű bűncselekményeket a svéd miniszterelnök. A rendőrség szerint ugyanis a bűnözői csoportok elsősorban bevándorló hátterű fiatalokból szerveződnek. A svéd rendőrfőkapitány ősszel arról beszélt: aggodalomra ad okot, hogy a bevándorló-bűnbandák már a fiatalok között toboroznak új tagokat. „A bűnözők kegyetlenek. Most már fiatalkorúakat és gyerekeket is toboroznak. Felfegyverzik őket, majd megmondják nekik, hogy kit kell meggyilkolni. Meg kell akadályozni, hogy a gyerekek gyilkosok legyenek, mielőbb lépni kell” – mondta Anders Thornberg rendőrfőkapitány.
Az elmúlt évtizedekben Svédország mintegy kétmillió bevándorlót fogadott be, mára a 10 és fél milliós lakosság egyötöde migrációs hátterű. Többségük szír, de az afgánok is több tízezren vannak. Az integráció kudarca után nem meglepő, hogy nemrég a bevándorlás-párti baloldal is bevallotta: kormányzásuk idején rossz ötlet volt beengedni a migránsokat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.