Rétvári Bence a vitában azt mondta, a nagyobb szerepvállalás hatását mutatja a Pisa-jelentések eredménye, de az is, hogy csökkent a családi háttér befolyása a fiatalok előmenetelében. Hozzátette: ezt a többi között olyan eszközökkel érték el, mint például a tankönyvek ingyenes biztosítása.
2023. augusztus 26. 19:49
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Gerhardt Máté moderátor és Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője (b-j) Az Erő legyen veled! - Vita az emberierőforrás-politikáról című pódiumbeszélgetésen a Tranzit fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 26-án. MTI/Bodnár Boglárka
Az állam az elmúlt években nagyobb szerepet vállalt az iskolák és a kórházak fenntartásában annak érdekében, hogy kiegyenlítse az egyenlőtlenségeket - mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton a tihanyi Tranzit fesztiválon. Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője szerint viszont nem a központosítás a megoldás.
Rétvári Bence a vitában azt mondta, a nagyobb szerepvállalás hatását mutatja a Pisa-jelentések eredménye, de az is, hogy csökkent a családi háttér befolyása a fiatalok előmenetelében. Hozzátette: ezt a többi között olyan eszközökkel érték el, mint például a tankönyvek ingyenes biztosítása.
Lukács László György szerint ezzel szemben a politikának távolságot kellene tartania például az oktatástól vagy az egészségügytől. Könnyebben tudna a mindenkori kormányzat megbirkózni a problémás szektorokkal, ha azokban egy konszenzust alakítana ki a szakma - közölte az ellenzéki politikus.
Kijelentette: nem a központosítás a megoldás, hanem a jó segítségnyújtás. Szerinte az önkormányzatok több döntési jogot érdemelnének.
Az egyetemekről szólva Rétvári Bence kiemelte, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz, mert a fő támogatások az eddig is jól teljesítő nyugat-európai egyetemekre mennek.
Úgy fogalmazott: az uniós döntéshozóknak maguk felé hajlik a kezük. A legtöbb uniós intézmény is Nyugat-Európában van, a közösség keleti felében lévő országok véleményét nem hallgatják meg - tette hozzá az államtitkár.
Lukács László György ezzel kapcsolatban bírálta a kormány "harcos" kiállását. Vitatta, hogy jó út-e az, ha "mindent felrúgunk és egyezkedés helyett ultimátumokkal dolgozunk". A Jobbik frakcióvezetője középutas gondolkodást szorgalmazott.
Rétvári Bence erre válaszul a szuverenista politika fontosságát hangsúlyozta, kifogásolva, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton "mindent megszavaz" az Európai Parlamentben.
A felek között vita alakult ki abban is, melyikük és milyen formában támogatja a bevándorlást. Rétvári Bence szerint a Jobbik az EP-ben megszavazza az ezzel kapcsolatos döntéseket, míg Lukács László György azt hangoztatta: a kormány enged be az országba "migránsmunkásokat".
Nem értettek egyet abban sem, hogy miért nem nyújt forrást az unió a magyar diákok Erasmus-ösztöndíjához. A Jobbik politikusa szerint azért, mert a magyar kormány nem teljesítette az elvárt feltételeket, a jogállamisági kritériumokat, míg a Belügyminisztérium államtitkára kijelentette: az uniónak a magyar kormány politikájával van problémája, és azt bújtatja "jogállamisági köntösbe".
Az egészségügy problémáiról szólva az ellenzéki politikus azt mondta: a kormány az elmúlt tizenhárom évben nem hajtott végre teljes reformot, ami az egész szektort kihúzta volna a pácból.
Rétvári Bence erre válaszul sorolta a kormány által tett lépéseket, megemlítve az orvosbérek növelését, a hálapénz kivezetését, kórházfelújításokat. Kijelentette: a baloldal programjában ezzel szemben fizetős egészségügy szerepelt, és kórházakat záratnának be.
Lukács László György kijelentette: a Jobbik nem akar fizetős egészségügyet.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
