Stratégiai együttműködési megállapodás született Magyarország és Katar között
A tárcavezető a magyar–katari csúcstalálkozót követően arról számolt be, hogy a tárgyalások sikeresek voltak, megállapodtak a stratégiai együttműködésről, amelynek legfontosabb területét az energetika, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás jelenti. Szijjártó Péter és katari kollégája környezetvédelmi, illetve diplomáciai képzési együttműködési megállapodást írt alá a találkozón.
2023. augusztus 21. 16:24
– Tehát gyakorlatilag a jelenkor legfontosabb kihívásaira közösen keressük a válaszokat, és a Katarral való együttműködés segít abban, hogy sikeresen találjuk meg a válaszokat a minket feszítő kihívásokra. Ugye Katar és Magyarország is az elmúlt években folyamatosan szembesült, szembesül a nemzetközi liberális mainstream teljesen gátlástalan és megalapozatlan támadásaival – jelentette ki.
– Mind Katar, mind Magyarország pontosan jól ismeri, hogy milyen az, amikor egy patrióta, a nemzeti érdekek érvényesítésére koncentráló kormányként külső nyomásgyakorlással kell szembesülnie, így van köztünk egy alapvető természetes, kölcsönös megértés. Mind a katari, mind a magyar kormány kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszédben hisz, a külpolitikai stratégiánkat is a kölcsönös tiszteletre alapítjuk, emellett pedig békét szeretnénk – tette hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a felek egyetértenek abban, hogy az ukrajnai béketeremtés kizárólag tárgyalás útján lehetséges, ezért szükség van a kommunikációs csatornák fenntartására. A megoldás nem a csatatéren van, a csatatéren halottak vannak, a megoldás a tárgyalóasztalnál van – hangsúlyozta, majd kiemelte, hogy Katar az elmúlt években több fegyveres konfliktus kapcsán is tett békére irányuló erőfeszítéseket az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, ezeket pedig Magyarország rendre támogatta és ezután is támogatni fogja. Kijelentette: különösen szimpatikus az a kezdeményezés, amely a sport béketeremtő szerepére koncentrál, a budapesti atlétikai világbajnokság közepette főleg világosnak kell lennie, hogy a nemzetek kölcsönös tiszteleten való együttműködésének egyik fontos alapja és eszköze a sport.
A miniszter ezután kitért az energiabiztonságra, és hangsúlyozta, hogy ez válságos terület Európában, ezért szükség van új források bevonására. Márpedig – emlékeztetett rá – Katar a világ első számú LNG-exportőre, és bár a kapacitásai jelenleg le vannak kötve, 2027–től egy politikai megállapodás alapján hazánk ellátásába is bevonható lesz a közel-keleti országból származó cseppfolyósított földgáz. – A kereskedő vállalataink már meg is kezdték a technikai tárgyalásokat arról, hogy milyen mennyiségben, milyen útvonalon lesz lehetőség arra, hogy 2027-től a cseppfolyósított földgázt Katarból számításba tudjuk venni a magyar ellátás biztonság tekintetében – mondta.
Hozzátette, hogy fontos megállapodások születtek a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás terén is, ez két olyan terület, ahol a magyar technológia világszintű, ezekre az Öböl-régióban is nagy a kereslet. – Az ENSZ-ben való együttműködésünket pedig tovább erősítjük, támogatjuk Katar jelöltségeit, a legfontosabb nemzetközi szervezetekben hasonló támogatásra számíthatunk Katar részéről is. Én azt gondolom, hogy az egy hatalmas megtiszteltetés volt hazánk számára, hogy az augusztus 20-i ünnepünket ilyen sok és ilyen komoly nemzetközi vezető megtisztelte a jelenlétével. Ez egy elismerés arra, hogy Magyarország igenis számít a nemzetközi politikában – emelte ki.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.