Az amerikaiak 78 évvel ezelőtt követték el a hirosimai atomtámadást
A mélyülő globális válságok miatt egyre nehezebbé válik a nukleáris leszerelés felé vezető út – szögezte le vasárnap a japán miniszterelnök a hirosimai atomtámadás 78. évfordulóján elmondott beszédében.
2023. augusztus 7. 09:58
„Japán, az egyetlen ország, mely atomtámadást szenvedett el a háború idején, folytatja az atomfegyvermentes világ érdekében indított küzdelmét” – szögezte le az egyébként hirosimai származású Kisida Fumio. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy e küzdelem egyre nehezebb „a világban lévő megosztottság, valamint Oroszország nukleáris fenyegetőzései miatt”. „A nukleáris fenyegetettséget csak a nukleáris fegyverek megsemmisítésével lehet megszüntetni” – jelentette ki.
Hozzátette: A megmaradt túlélőket – japánul hibakusákat – is segítendő, kormánya növeli a sugárbetegségek kutatására és kezelésére fordított támogatást. A rendezvény után Kisida személyesen is fogadta a túlélők egy csoportját – jelentette az Aszahi Sinbun című japán napilap. A Hirosimában rendezett megemlékezésen felszólalt a város polgármestere, Macui Kazumi is, aki óva intett a nukleáris elrettentés politikájától. Elmondta: a két hónappal ezelőtt Hirosimában rendezett G7 csúcstalálkozó résztvevőinek látogatása az emlékhelynél azt jelenti, a világ még nem felejtette el az atomtámadás katasztrófáját, és sürgette Tokiót, biztosítson több támogatást a katasztrófa túlélőinek.
A megemlékezésen több ezren vettek részt, köztük 111 ország delegációja, Tokió azonban a 2022. februárjában kitört ukrajnai háború óta – azaz immár második éve – nem hívja meg Oroszország és Fehéroroszország képviselőit.
A várost 1945. augusztus 6-án érte atomtámadás, három nappal később pedig Nagaszakit is. A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.