Visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában - derül ki egy csütörtökön ismertetett kutatásból, melyről Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója tájékoztatta az MTI-t.
Mint mondta, a Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry 2023-ban végzett teljes körű lekérdezést a nyelvi jogok romániai érvényesítésére vonatkozóan az új közigazgatási törvény megjelenése óta azokban az önkormányzatokban, ahol a magyarság számaránya eléri a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges 20 százalékos küszöböt. Az arányt a 2011-es népszámlálás eredményei alapján nézték, mivel az új cenzus eredményei még nem voltak ismertek.
A nyilvánossággal csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetett kutatás eredményeit összevetették két korábbi - 2008-as és 2014-es - felmérés eredményeivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár a jogszabályi keret a nyelvi jogok tekintetében bővült, a gyakorlatban az önkormányzatok ezt már kevésbé alkalmazzák.
Toró Tibor szerint bár vannak pozitív példák, az általános tendencia a visszaesés, még azokban az önkormányzatokban is, ahol magyar a polgármester, vagy magyar önkormányzati képviselők vannak többségben a tanácsban. Rámutatott: a visszaesés azzal is összefügghet, hogy már kevesebb nyelvi jogvédő szervezet tevékenykedik Romániában, kevésbé szerepel napirenden a kérdés.
Elmondta: a 323 romániai önkormányzatban - ahol be kellene tartani a nyelvi jogok érvényesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket -, teljes körű lekérdezést végeztek. Az adatgyűjtés három módszerrel folyt: strukturált helyszíni megfigyeléssel, telefonos lekérdezéssel és a honlap, valamint az önkormányzatokhoz köthető Facebook-oldalak elemzésével.
A kutatás során a nyelvi jogok öt, piramisszerűen egymásra épülő dimenzióját vizsgálták: kétnyelvű feliratok, szóbeli nyelvhasználat, írásos kommunikáció, hivatalos dokumentumok és formanyomtatványok. "Ezeknek az a céljuk, hogy a magyar nyelv státusát emeljék valamilyen formában, vagy a hivatalos magyar nyelvhasználatot erősítsék" - mondta Toró Tibor, hozzátéve: a magasabb szintek elérése több erőbefektetést igényel, és a magyar nyelv státusa szempontjából is fontosabb.
Az eredmény szerint a nyelvi jogok érvényesítése a második szinten, azaz a szóbeli nyelvhasználat szintjén "megrekedt", de a szórványban az első szintet sem éri el, tehát még kétnyelvű feliratok sincsenek.
"A Székelyföldön is átlagosan a hármas szintre ér fel, ami azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán és honlapján kommunikálnak magyarul is, de hivatalos iratot nagyon keveset, formanyomtatványt még kevesebbet fordítanak le magyarra" - mondta Toró Tibor.
Kifejtette: a visszaesés az online nyelvhasználatban is nagyon látványos, sokkal kevesebb önkormányzatnak van kétnyelvű honlapja, a közérdekű információk, önkormányzati határozatok, formanyomtatványok már nem jelennek meg magyarul. "Ez jellemző a magyar önkormányzatokra is, ahol az RMDSZ van többségben" - hangsúlyozta a szakember.
Elmondta: következtetéseik szerint "a nyelvhasználat kérdése lekerült a politikai napirendről" Romániában, ami részben összefügg azzal, hogy megszűntek jogvédő szervezetek, és számonkérés hiányában "maga az RMDSZ sem fordít erre már akkora hangsúlyt", mint 2008-2014-ben.
Miközben a törvényi keret javult - például bekerült a jogszabályba, hogy a formanyomtatványokat is le kell fordítani az adott kisebbség nyelvére -, "a végrehajtásra már semmilyen hangsúlyt nem fektetnek", az, hogy a nyelvi státusegyenlőség megvalósuljon, ma már "nem tűnik prioritásnak" Romániában - összegzett Toró Tibor.
-
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
-
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
-
Bár 13 párt, illetve pártszövetség adta le az európai parlamenti (EP-) választásra az összegyűjtött ajánlásait a pénteki határidőig, az Új Alternatíva Párt és a Nép Pártján pártoknak nincs meg a nyilvántartásba vételhez szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.
-
Kirill reményét fejezte ki, hogy az Úr megállítja az Oroszország és Ukrajna közötti "testvérháborút", és hogy a jelenlegi nehéz megpróbáltatások által tovább erősödik az emberek hite és Istenbe vetett reménye.
-
Ha a baloldal kapna lehetőséget, akkor "a külföldi irányítás okán és a külföldi finanszírozók miatt belevinnének bennünket" az orosz-ukrán háborúba - mondta Menczer Tamás.