Az idei európai parlamenti választásokon erősödtek a szuverenisták: a Nemzet és Szabadság Európája frakció duplájára növelte képviselőinek számát, a frakció új neve: Identitás és Demokrácia.
A közép- és kelet-európai országoknak minden hagyományukat és identitásukat úgy kellene feladniuk, hogy még gazdaságilag is kiszolgáltatottá válhatnak a globális erők előtt.
Orbán Viktor erősen filozofikus tusnádfürdői beszédében többek között arra kereste a választ, hogy vajon a liberálisok miért gyűlölnek minket, a keresztény kultúrát és szabadságot hirdetőket.
Ursula von der Leyen a megválasztása érdekében mind a két tábornak próbált a kedvében járni. Ez az elnöki ténykedése során nem fog menni, vannak világosan eldöntendő kérdések.
A DK, az MSZP és a Momentum képviselőinek azon ádáz küzdelme, hogy a kormánypárti képviselők bizottsági alelnökké választását megakadályozza, színtiszta erkölcsi hazaárulás.
A tisztújításról határozó csúcson a tét óriási volt, hiszen az dőlt el valójában, hogy az unió melyik irányba indul tovább: az Európai Egyesült Államok, avagy a nemzetek Európája felé.
Helmut Kohl ott és akkor elveszítette a legfőbb gazdasági tanácsadóját és „eszét”, akire, mivel a gazdaság nem tartozott a fő szakterületéhez, égetően szüksége volt.
Konferenciát rendezett az Alapjogokért Központ az Európai Unió jövője – EP-választás után, szerződésmódosítás előtt? címmel. Két fő irányzat került szóba a kerekasztal beszélgetésen, a föderalisták és a velük szemben álló szuverenisták, amelyet leginkább a visegrádi négyek képviselnek. Felmerült a kérdés: lehet-e kompromisszumot kötni? – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
Az elsők, a francia jakobinusok is jobb világot akartak teremteni, de mivel a valóság nem engedelmeskedett az ideáiknak, terrorral próbálták mégis engedelmességre szorítani.
Szent Imre emléke máig összeköti a nevét viselő települések lakosait - hangoztatta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Veszprém megyei Szentimrefalván vasárnap, a Szent Imre-szobor avatása alkalmából tartott ünnepségen.
Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre. 
Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
