Tarlóstól még a jobb, szebb és fejlődő Budapest sem kell nekik – itt tartunk, sajnos, az ország világlátásbeli, életvitelbeli, értékrendi stb. megosztottságában. Vagyis ott, ahol a part szakad.
Ez a magatartás, az ellenzék Brüsszel és a globális elit felé mutatott egész „politikája”, ha jogi értelemben nem is, de erkölcsileg feltétlenül nemzetellenes és hazafiatlan.
Az osztrák választók nem az ellen szavaztak, amit a szabadságpárt képvisel, hanem sajnos az ellen, amit Strache művelt. A morális kérdések itt felülírták a párttal kapcsolatos szimpátiát.
A globális piac az uralma alá akarja vonni az államot, legújabban pedig ehhez a harmadik szereplőt, a civil társadalmat is megpróbálja bekebelezni és az állam ellen fordítani.
Egy lélegzetvétel erejéig érdemes visszatérni a 2006-os őszödi beszéd nyilvánosság elé kerülését (szeptember 17-e) követő súlyos belpolitikai válságra és annak következményeire.
Szakítanunk kell azzal széles körben elterjedt nézettel, amely szerint az alapító atyák, az unió létrehozói alulról építkező, a nemzetek szuverenitására épülő, konföderatív európai közösség létrehozásában gondolkodtak. Ez az állítás nem állja meg a helyét, sőt inkább az ellenkezője az igaz.
A kaszt tagjai mélységesen lenézik azokat, akik nem képesek angolul kommunikálni, velük még akkor is kerülik a kapcsolatfelvételt, ha történetesen megegyezik az anyanyelvük.
A magyar ellenzéki pártok jelentős helyzetértékelési zavarokkal küszködnek az önkormányzati kampány kezdetén. Összefogásról, nagy győzelmekről beszélnek.
Az idei európai parlamenti választásokon erősödtek a szuverenisták: a Nemzet és Szabadság Európája frakció duplájára növelte képviselőinek számát, a frakció új neve: Identitás és Demokrácia.
A közép- és kelet-európai országoknak minden hagyományukat és identitásukat úgy kellene feladniuk, hogy még gazdaságilag is kiszolgáltatottá válhatnak a globális erők előtt.
1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen.
Hatvanhárom évvel ezelőtt ezen a napon, Budapesten a műegyetemisták felvonulásával kezdődött az 1956-os forradalom. Közvetlen előzménye az egy nappal korábban tartott nagygyűlésük volt. De valójában az embereknek az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből és a kommunista vezetésből lett elegük.
A dicsőséget kivívtuk, a falatnyi szabadságunkat elveszítettük. Az elesettekből hősök, a kivégzettekből mártírok lettek. A világ bennünket csodált. Fejezet lettünk a történelemkönyvekben.
Hablatyolt, hogy zöld és szabad Budapestet akar, amit vissza kell foglalni. Hogy kitől, természetesen a magyar kormánytól. 
Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
