Kuncze nem emlékezett arra, hogy bármilyen, Gyárfás Tamásra terhelő adatokat tartalmazó dossziét átvett volna Fenyő Jánostól, ahogy arra sem, hogy a meggyilkolt médiavállalkozó erre kísérletet tett volna. Ennek azonban több tanúvallomás is ellentmond, így Friderikusz Sándoré is.
Az ügyészség a mostani eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével.
A vád szerint Gyárfás Tamás rendelte meg Fenyő János megöletését Portiktól, ő pedig a szlovák bérgyilkost Jozef Rohácot bízta meg azzal. A gyilkosság napra pontosan 22 éve, 1998. február 11-én történt Budapesten, a Margit utca és a Margit körút sarkánál.
A vádirat szerint Gy. Tamás, aki az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, és a sértett, Fenyő János között az "1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki". Kovács Lajos volt főnyomozó is megszólalt.
A Magyar Nemezet újabb, exkluzív információkhoz jutott a Fenyő-gyilkosság ügyében. A felbujtással gyanúsított két férfi, Gyárfás Tamás és Portik Tamás közötti rejtélyes beszélgetések további részleteibe nyert betekintést a lap.
Két hónapon belül vádemelési javaslattal befejeződhetnek a Fenyő-merénylettel kapcsolatban zajló nyomozások, tudta meg a Magyar Nemzet. A Nemzeti Nyomozó Iroda Gyárfás Tamás és Portik Tamás ellen a médiacézár megölésére való felbujtás miatt.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Nekünk magyaroknak szükségünk van a hazánkra, mert a haza véd meg bennünket minden bajtól és veszélytől - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budai Várban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tisztavatási ünnepségén.
Akárhogy is, de a háborúk valóságához hozzátartozik a majd elérendő béke is. A politikusok négy-öt év rombolás után boldogan jelentik ki: öt-tíz éven belül, az újjáépítést követően képesek leszünk elérni a háború előtti gazdasági volument és életminőséget. Akkor mire volt jó az egész?