Az Európai Unió eltűnt a színről, ott van viszont Berlin, Budapest, Párizs: ők hozzák a döntéseket, és gondoskodnak a népeikről – mondta a Magyar Nemzetnek az egyik legismertebb amerikai geostratéga, az árnyék-CIA-ként is emlegetett Stratfor alapítója.
Ezért a zavar most, ezért az infantilizmus, és ezért van az, hogy az egyes tagországok lokális elitjei a teljes összeomlástól tartva, nem várva a „központi utasításokra”, saját lokális (esetleg regionális) hatáskörben cselekedni kezdtek. És ez a cselekvés-sor egyetlen pillanat alatt romba döntötte az európai integráció legitimitását.
Az elmúlt két évtizedben sok iskola a csökkenő tanulólétszámra reagált azzal, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, az órarendek túlzsúfolásának azonban gátat szab a módosított Nemzeti alaptanterv, amely évfolyamonként maximálja a tanulók terhelhetőségét – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a köznevelésért felelős államtitkár.
Törökországnak együtt kell működnie az EU-val, és természetesen az uniónak is Törökországgal ahhoz, hogy a mostani válsághelyzetet rendezni tudjuk – mondta lapunknak adott interjújában Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos a Magyar Nemzetnek arról is beszélt: kinevezésekor sok feladatot szabott ki magának, de most leginkább az észak-macedón és albán tárgyalások megkezdésére, illetve a májusi, Zágrábban megrendezendő EU–Nyugat-Balkán-csúcsra összpontosít.
Interjút adott a Magyar Nemzetnek a kispesti hangfelvételek készítője, azzal a megkötéssel, hogy nevét, személyazonosságát továbbra sem kívánja felfedni, ám szavait vállalja a hatóságok előtt. Kiemelte, hogy sem politikai, sem pedig hatósági presszió nem játszott közre abban, hogy felvette ezeket a beszélgetéseket. Indoka egyrészt személyes jellegű volt, másrészt pedig bosszantotta a hatalmi arrogancia. Hangsúlyozta: ő nem tekinti magát hősnek, már csak azért sem, mert ő is a Lackner-féle társaságban mozgott.
– Ahhoz, hogy megértsük, miért értenek mást bizonyos jelenkori politikai fogalmak alatt Nyugat- és Közép-Európában, meg kell ismernünk egymás történelmét – állítja ifj. Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója.
Uganda Magyarországhoz hasonlóan úgy véli, hogy az afrikai problémákat Afrikában kell megoldani, és ehhez helyben kell biztosítani a segítséget. Ez az alapelve a migrációval kapcsolatos magyar Afrika-stratégiának, illetve a hozzá kapcsolódó Hungary Helps Programnak.
A kormány Budapest-politikájának fókuszában a közlekedés, a minőségi zöldfelületek növelése és az otthonteremtés áll Fürjes Balázs szerint. A Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt az új városvezetés első száz napjáról, baljós árnyakról, a szükséges türelemről, a városvezetők számának és fizetésének meredek emelkedéséről, a fővárosi közlekedés fejlesztéséről és a városházi demokráciadeficitről is.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Az államfő a közmédiában sugárzott beszédében azt kérte, "most ne az legyen a kérdés, hogy mi mindenünk nincs, hanem az, hogy kik vannak nekünk, hogy kikért kell türelmesnek lennünk". Úgy fogalmazott, egy korlátok közé szorított húsvét közeleg, amely nem a közös ünneplésről, hanem a segítségnyújtásról, a köszönetnyilvánításról, a türelemről szól.
Orbán Viktor a járványról szólva arról is beszélt, látja, hogy vannak olyan országok, amelyek már "kifelé kandikálnak", ő viszont Magyarországon még nem látja "a fényt az alagút végén".
Kíméletlen gyorsasággal változott meg az életünk, szinte felocsúdni sem volt időnk, csak úgy kapkodtuk a fejünket, ahogyan a járvány terjed Európában. Pár hete még furcsán néztek volna rám, ha szájmaszkban, gumikesztyűt húzva megyek ki az utcára, ma már ez is hozzátartozik a mindennapjainkhoz.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
