Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francai elnök csupán 13,9, illetve 14,6 százalékos eredményt értek el. Szintén jelzésértékű az Európai Tanácsban, hogy a nagy tagállamok vezetői közül Pedro Sánchez spanyol kormányfő (30,18 százalék) sem tudta megnyerni hazájában az EP-választást, míg Giorgia Meloni kormánypártja a ciklus közepe felé közeledve is (28,76 százalék) képes volt győzelmet aratni – áll a Nézőpont Intézet közleményében.
Az EU hatalmi struktúráiban átrendeződések jönnek. Nemcsak a tervezett európai parlamenti választások, hanem az Ursula von der Leyen körüli botrány is újult erővel robbant ki. Nem kevesebbel gyanúsítják, mint korrupcióval. Az Európai Bizottság vezetőjéhez fűződő követelések lényegéről és a poszt megtartásának esélyeiről olvashatunk a RIA Novosztyi anyagában.
A Brüsszelt behálózó korrupció sajnos annyira rendszerszintű, hogy elmosta a határokat a balliberális és az úgynevezett néppárti pártcsaládok között. Pártcsaládokat nem lehet korrumpálni, embereket külön-külön viszont igen. Sok pénzzel, legalább annyival, hogy a mandátumuk lejárta után is gondtalanul élvezhessék „áldásos ténykedésük” gyümölcsét – leplezi le a brüsszeli szélsőséget Kövesdi Károly.
Bár Ursula von der Leyen korán egyértelművé tette, hogy elindul egy második ötéves ciklusért az Európai Bizottság vezetésére, a kampánya is hivatalosan beindult, s mögötte áll az Európai Néppárt is – most mégis megroppanni látszik a kampánya – írja a mandiner.hu.
A kormány konstruktív tartózkodása mellett fogadták el az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi értékű bővítését, Magyarországnak így továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terheket vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
Nagy erők mozdultak meg azért, hogy Magyarország egyetlen árva eurócentnyi uniós forráshoz se juthasson hozzá - jelentette ki a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Deutsch Tamás törvénytelennek nevezte, hogy Brüsszel akadályozza a forrásokhoz való hozzáférést.
Júliusra kell előrehozni Charles Michel utódjának kijelölését, ha el akarják kerülni az Orbán-veszélyt. Amennyiben a magyar miniszterelnök kerülne az Európai Tanács élére, az kisebb rémálom lenne a 26 tagállam számára, hiszen ő az EU legszuverenistább kormányfője – írja a La Repubblica.
A Politico a reggeli brüsszeli hírlevelében az unióra nézve kínos felmérési eredmények mellett egy másik lényeges dologról is beszámolt. Mégpedig arról, hogy „a diplomatáknak nem sikerült kimozdítaniuk a Magyarország által kialakított patthelyzetet az Ukrajna finanszírozásával és a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban az uniós vezetők e hét végi találkozója előtt” - szúrta ki a Mandiner.
„Lengyelországban a választások után újra van remény az európai demokráciára, Magyarország viszont továbbra is az oroszbarát diktátor, Orbán Viktor szorításában van" – állítja a Bloombergben megjelenő véleménycikk szerzője, amit a Mandiner szemlézett.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.