Az Európai Bizottság javaslata szerint 30 ezer milliárd forintnyi támogatást vonnának el a gazdáktól és adnák Ukrajnának, a tervezet konkrét számait bemutató bizottsági ülésén Magyar Péter nem vett részt, mert épp evezgetett, motorcsónakkal húzatta magát, vagy épp lovagolt - mondta Tusványoson a Gondola kérdésére Dömötör Csaba a Fidesz EP-képviselője.
A politikus szerint most dől el, hogy a magyaroknak lesz-e beleszólása az ukrán bővítési folyamatba, az Európai Parlamentben ugyanis a héten az Európai Bizottság biztosa megerősítette, olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely csökkentené a vétók lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország ellenkezik az Ukrajnát érintő döntés ellen, azt nem kellene figyelembe venni - mondta.
Az NGO-k nem a társadalom egyes csoportjait képviselik, hanem egy szűk baloldali elit érdekeit: a bizottság nézeteit visszhangozzák szerte Európában, gyengítik a tagállamok határvédelmi képességeit, sok esetben perlik őket bevándorlókkal együttműködve, továbbá demokratikusan megválasztott kormányok ellen szerveznek akciókat.
A politikus szavai szerint úgy akarják folytatni az amerikai demokrata adminisztráció politikáját, hogy az pár hete Amerikában is vereséget szenvedett, mégis, "ukrán pólókban pózolva még a szlogenjeiket is átveszik, mintha nem is döntéshozói székekben, hanem egy számítógépes játékban éreznék magukat".
Dömötör Csaba kiemelte: az előregisztrációhoz egy alkalommal fel kell keresni valamelyik kormányablakot, vinni kell egy arcképes igazolványt - ami lehet személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél -, és egy olyan mobiltelefont, amelyre már telepítettük a Digitális Állampolgárság alkalmazást.
Dömötör Csaba közölte: nem világos, hogy egyes döntéshozók miért és milyen elvárások alapján akarják Ukrajnát minden más, évtizedek óta tagjelölti státuszban lévő országnál előbb az Európai Unió soraiban tudni, ugyanis - mutatott rá - a legkomolyabb kérdések megválaszolatlanok.
A hungarofób brüsszeli szélsőség azt akarja ráerőltetni hazánkra, hogy migránstömeget fogadjon be, mielőtt ellenőrizhető, kicsodák és honnan jöttek. A kormány a társadalom támogatásával akarja megelőzni az így fenyegető háborús helyzetet.
Dömötör Csaba kifejtette: most olyan korszak kezdődött, amelyben "újra meg kell küzdenünk az önálló vélemény jogáért, a politikai függetlenségért, azért, hogy a jövőnkről szóló legfontosabb döntések jogát továbbra is a saját kezünkben tartsuk".
Egy szélsőséges EU-politikus parancsolni akar hazánknak, ehhez a pénzügyi zsarolás eszközét alkalmazná. Budapest őrzi Magyarország szuvereneitását akkor is, ha a szélsőséges zsarolást Brüsszel gyakorolja.
A magyar kormány ősszel 17 helyen módosította a törvényeit a megállapodás érdekében, a héten az Országgyűlés módosította az igazságszolgáltatási jogszabályokat is. Ha ezek után sem érkeznek Magyarországra az uniós források, annak semmi köze nem lesz a demokráciához és a jogállamisághoz – mondta Dömötör csaba.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.