"Minden meccs más, minden ellenfél más és minden csapatot tisztelünk. Lehet, hogy változtatunk majd néhány dolgon az előző mérkőzésekhez képet, de ezekről nem szeretnék sokat elárulni. Majd meglátjuk, a Plzen a szokásos taktikájával áll-e elő, de nekünk mindig készen kell állnunk az esetleges taktikai változtatásokra" - fejtette ki az ír tréner, hangsúlyozva, hogy az Európa-ligában nincsenek könnyű ellenfelek.
Az utolsó pillanatig izgalmas volt a meccs, mert a Fradi gólokat ajándékozott az ellenfélnek. A második félidőben a gyerekes labdaeladások most is jellemezték a zöld-fehérek játékát.
A futballban a legnehezebb gólt szerezni és az utolsó passzt adni, ezen kell dolgoznunk és ezt meg is tettük az elmúlt egy hétben" – rögzítette az ír mester.
A jó kerettel rendelkező Fradi képtelen épkézláb módon futballozi. A meccs összesen 100 perce alatt a zöld-fehérek egyetlen kaput eltaláló lövést sem tudtak produkálni.
A görögöknek kell a pont, hogy versenyben maradjanak, mindent megtesznek majd a győzelemért. Hozzá vagyunk szokva az atmoszférához. Biztos vagyok benne, hogy a szurkolóink is kitesznek majd magukért, akárcsak a játékosok – mondta Pascal Jansen.
Nagyon jó csapatot vert meg a Fradi. Jellemzőek voltak itt is a gyerekes labdaeladások. Ami szokatlan volt: Jansen nagyon rosszul cserélt: kétballábásokat küldött fel a pályára.
A Ferencváros gyakorlatilag bebiztosíthatja a továbbjutást, ha csütörtökön legyőzi hazai pályán a svéd Malmö csapatát a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának ötödik fordulójában.
Nagy mezőnyfölényben volt a Fradi az egész mérkőzésen, noha a kijevi gárdának is voltak formás akciói. A helyzetkihasználás most jól alakult, így a megérdemelt győzelem megszületett.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
