A június végi európai uniós csúcstalálkozó előtt teljesen nyitott, ki lehet az Európai Bizottság új elnöke. A döntést az állam és kormányfők hozzák meg az Európai Parlament jóváhagyásával. A találgatások behatárolják az esélyesek körét.
A közép-európai országoknak a kontinens jövőjéért viselt felelősségéről, az EU új tisztségviselőinek kiválasztási folyamatáról, valamint a soron következő cseh V4-elnökség programjáról is egyeztetett Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák, Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Karmelita kolostorban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Szűk három hét múlva összeül az újonnan megválasztott Európai Parlament, egyelőre azonban még a frakcióalakítások időszaka zajlik, valamint az sem dőlt még el, hogy milyen koalíciókötések várhatók a többség megszerzéséhez.
A francia elnökkel is találkozót bonyolítottak le a visegrádi államok vezetői a keddi uniós csúcstalálkozón. Emmanuel Macron feltételezett ajánlata szerint a V4-ek kapnák az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő pozícióját, amennyiben támogatják Macron jelöltjét az Európai Bizottság élére.
Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői keddi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozójukon az Európai Bizottság következő elnökét illetően konkrét nevekről nem tárgyalt, csak a kiválasztás folyamatáról - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs után.
Frans Timmermans szavaival élve Trónok harca típusú küzdelem kezdődött Brüsszelben az uniós csúcspozíciókért. A választási eredmények alapján annyi mindenesetre már most valószínűsíthető: a néppárti Manfred Webernek kisebb csodára lenne szüksége ahhoz, hogy az Európai Bizottság következő elnöke lehessen. Ma a tagállami vezetők is tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megvitassák a személyi kérdéseket.
Miközben égbekiáltó bűnökről és jogsértő helyzetekről van szó, azokat az EU-ban mégsem tartják fontosnak akkor, amikor valóban cselekvésről és az emberi jogok egyenlő elbírálásáról és védelméről lenne szó. Fontosabbnak tartják ezeknél például azt, hogy van-e színes televízió a börtönökben. De az is fontosabb nekik, hogy hogyan biztosítsanak a migránsok számára beutazást, migráns bankkártyát, szociális juttatásokat.
A dokumentum egésze ellentmondásoktól hemzseg, és nem vesz tudomást a valóságról, a migránsok siralmas elhelyezkedési statisztikáiról, valamint arról, hogy számos európai országban (például Görögországban vagy Spanyolországban) több millió európai ember vár arra, hogy munkához jusson. Az előbbi ország esetében a munkanélküliségi ráta 18,5 százalék, míg az utóbbinál 14 százalék.
Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
Harminc esztendő telt el Nagy Imre 1956-os miniszterelnök és mártírtársainak újratemetése óta, ám most is ugyanazok a vádak fogalmazódnak meg a rendszerváltozás cselekvő támogatói, a nemzeti politizálás, a kormányzás hívei ellen, mint akkor.
Éppen az Európa-ellenesek támadják Európa-ellenességgel azokat, akik meg akarják védeni a nemes kontinenst.
Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
