Míg országos szinten a lakosságszám csökkenése gyorsuló, a falusi csok által preferált településeken lassuló tendenciát mutat. Egy friss elemzés szerint az érintett települések majdnem felében nőtt a lakosságszám az elmúlt két év alatt.
Többségükben ingatlanvásárlásra és annak felújítására vették fel a falusi csokot a családok a támogatás első időszakában, vagyis sokan költöztek a támogatás segítségével – derül ki a Magyar Nemzet összeállításából.
Nemcsak Pest megyében és a Balaton partján, hanem rosszabb helyzetű borsodi és szabolcsi településeken is nagy az érdeklődés a falusi csokra – tudta meg a Magyar Nemzet.
Akár több tíz millió forintot fordíthatnak a gyermekes párok saját otthonukra a családvédelmi akcióterv új támogatási formáival. A vissza nem térítendő milliókkal és a kamattámogatott hitellel bizonyos esetekben 35 millió forinthoz is hozzájuthat egy család. A babaváró támogatás 75 százalékának önerőkénti beszámítása pedig azt is lehetővé teszi, hogy egy 37,5 millió forintba kerülő ingatlant úgy vásároljon meg egy család, hogy nincs saját tőkéje.
A magyarországi települések háromnegyedében felhasználható lesz az úgynevezett falusi csok. Ez egyrészt arra a sajnálatos tényre utal, hogy ennyi faluban csökkent a népesség az elmúlt években, másrészt viszont a lehetőség nagyon szélesre nyitja az otthonteremtés lehetőségeit.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
