Az Andrássy út 60. és a 301-es parcella mellett a recski kényszermunkatábor is a kommunista diktatúra szimbolikus tere, amely sűrítve mutatja meg a kommunista hatalom társadalomellenességét - mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerdán Budapesten.
Hetven éve, 1950. július 18-án 35 szociáldemokratát indítottak útnak marhavagonban Pestről, másnap pedig felhajtották őket a recski állomástól öt kilométerre lévő tanyára. A pártállami időkben állították: a recski kényszermunkatábor nem is létezett, az évtizedekig elhallgatott történeteket mégsem sikerült kitörölni a nemzet emlékezetéből.
„A magyar gulág” – így hívták azt a táborrendszert, amelybe a kommunista hatalom zárta ellenfeleit. Magyarországon a rabtelepeknek két fajtája volt a kényszermunkatáborok és a zárt táborok. Az első munkatáborokat Magyarországon az 1950-es évek elején hozzák létre.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
