Az egyetemi szintű forradalmárképzés ugyebár Bécsbe költözött, legalábbis részben, ezért aztán a helyi anarcho-liberális, marxista csoportoknak szükségük van további ismeretbővítésre.
A Momentum nem egy generáció, hanem egy kulturális defektus kifejeződése, a generációs jelleg csak szociológiai következmény (életkor) és kommunikációs eszköz.
Most is a Fidesz-szimpatizánsok szavazási hajlandóságán múlik a magyar politika jövője. A Gyurcsányok, a nácik, az ultraliberálisok visszakerülhetnek abba a politikai karanténba, ahová valók.
A sokszereplős és kiszámíthatatlan harc sokkal többet kivett belőlük, mint amire számítottak, az ellenzéki jelöltek már gyakorlatilag túl vannak egy választási kampányon, és halálosan fáradtak.
Az ellenzéket egyedül az tartja még életben, hogy a harmincéves gyűlöletpropagandájuk következményei még mindig hatnak, de már valójában a politikai téren kívülre manőverezte magát.
A Kétfarkú Kutya párt létezése az ellenzék tehetetlenségének a kritikája is, hiszen az annyira súlytalan és sikertelen, hogy kitermelt magából egy „belső ellenzéket”, egy rendszerellenes viccpártot.
Tanulságos látni, ahogy a Fidesz európai parlamenti képviselői, akik már láttak egyet és mást, rácsodálkoznak arra az ámokfutásra, amit a Brüsszelbe szabadult nőkommandó bemutat.
Magyarországon először Matolcsy György és Varga Mihály csinált valódi gazdaságpolitikát, olyat, amelyik nem volt ellentétes a társadalompolitika alapvető céljaival.
Ez a vasárnapi EP-választás nem más, mint egy újabb népszavazás a betelepítési kvótáról, ahol a Fideszre leadott minden szavazat a nemzeti szuverenitás megvédését szolgálja.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Az operatív törzs és a minisztérium mindig a két-három hétre előre prognosztizált helyzetre készül fel. Ez vonatkozik a kórházi rendszer átalakítására, a fertőzöttek ellátására specializálódó osztályok kialakítására, a szükséges védőfelszerelések biztosítására is - közölte a miniszter.
A válság idején is megismeri magát az ember, és ez a hiábavalóbb dolgoktól a lényegibbek felé terelheti – vélekedik a magyar sportlegenda, Balczó András.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
