Az Alapjogokért Központ rendezte "Mi várható az Európai Unióban a 2022-es év első felében a francia elnökség alatt? - Európai politikai fejlemények a hazai országgyűlési választások tükrében" című műhelyvitán Kovács István emlékeztetett, január elsejétől Franciaország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, így ők határozhatják meg, hogy mely kérdések kerüljenek napirendre a tanácsban.
Eddig kétszer előzte meg népszavazás a Fidesz–KDNP kétharmados választási győzelmét. A baloldal legutóbb is már csak azért szurkolt, hogy legyen érvénytelen a referendum.
Jelentős tartalékok rejlenek a fiatalabb szavazókban – véli a nemrég alakult baloldali kutatóintézet. Baloldali kutatók szakpolitikai javaslatként hozakodtak elő az LMP és a Jobbik korábbi követelésével.
Bár a hazai ellenzéki „újságok” szerdán még arról deliráltak, hogy „zárul az olló” a konzervatívok és a munkáspártiak között, csütörtök este Johnsonék kiütéses győzelmet arattak.
A „gyűlölet elleni” kampányukkal saját bevallásuk szerint azt akarják elérni, hogy a kulcsfontosságú tagállamokban milliókat érjenek el és vegyenek rá: szavazzanak a balliberális pártokra. Különben „veszélybe kerül minden, amiért eddig kiálltunk”, és „hazaküldhetik a migránsokat”.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Az európai energia- és környezetvédelmi miniszterek útra indították az EU történelmének egyik legátfogóbb klimavédelmi csomagját. 2022 junius 22-én Luxemburgban megállapodtak klímaelőírások messzemenő megszigorításában a kétnapos tárgyalásukon. Anisita Ferenc professzor a buktatókra int.
Egyetemistaként tudatosult bennem, hogy amikor megszülettem 1959-ben, abban az évben végezték ki 18 éves korában Mansfeld Pétert, a pesti srácok egyikét. Nyomasztó felismerés volt – idézi föl emlékét a Mandinernek adott interjújában Kövér László.
A magyar nyelv csodálatosan hajlékony és képlékeny „anyag", viszonylag szabad szórendjével, fürgén ide-oda mozgó igei állítmányával és agglutinációs rendszeréből következő, szó szerint végtelen szóalkotási lehetőségeivel kiapadhatatlan forrást kínál mesterségünknek – mondja Adamik Lajos.