Fontos, hogy emlékezzünk hőseinkre, hőstetteikre, Balassagyarmaton azokra a katonákra, polgárokra, tanulókra és vasutasokra, akik elűzték a várost megszálló csehszlovák katonaságot - mondta Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke szerdán az MTI-nek.
Ha meghalljuk, hogy Civitas Fidelissima, a hűséges soproniak jutnak eszünkbe, akik a trianoni diktátumot követően népszavazással döntöttek arról, hogy Magyarországhoz szeretnének tartozni. Van egy másik határ menti település is, amelyik hősiességével kiérdemelte a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város nevet. A balassagyarmatiak száz éve bátor kiállásukkal megvédték a hazát.
A csehszlovák megszállás alóli felszabadulásra, az 1919-es városvédő harcra emlékeztek kedden Balassagyarmaton. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: amit a balassagyarmatiak száz évvel ezelőtt tettek, sokkal több volt, mint néhány épület, s ezáltal a város visszafoglalása; az ország védelmében ragadtak fegyvert, és példát mutattak azzal, hogy sikerült kiűzni az agresszorokat.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Az „emberek embereként” felbukkanó bajor politikus néhány év alatt kapaszkodott fel többek között a magyar és lengyel kormány bírálatával az Európai Néppárt elnöki posztjára, de mire odaért, igazán már senkinek sem kellett a szék. Ráadásul közben elbukta az Európai Bizottság elnöki posztját is. Weber újabban a földgáz elosztásának „igazságos” felvetésével veteti észre magát.
Bonyolult, gyorsan változó és veszélyes határőrizeti operatív helyzet alakult ki - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.