Üzent az űrből a Hunity kisműhold
Már lehet kommunikálni a BME hatodik diákműholdjával, a Hunityvel, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával készült el. November 28-án, a SpaceX egyik Falcon rakétája indította a világűrbe a kaliforniai Vandenberg űrközpontból. Bő egy hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy bebizonyosodjon:
a pályára állított műhold paneljei működnek, és képes a kommunikációra is.
Az első mérési eredmények és adatok a jövő év első felében várhatók.
A mindössze 868 grammos, 5x5x15 centiméteres, nyitható napelemszárnyakkal felszerelt kisműhold jó néhány, tudományos kísérletek elvégzésére alkalmas műszert vitt magával az űrbe. A fedélzetén helyet kapott a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatainak hat panelje is.
A fellövést követő héten sorra tesztelték az egyes modulok működőképességét – kezdve a BME által készített pocket qube-elemeken, majd a Cansat-adókon, és a győri egyetem paneljein –, hogy kiderüljön, egyáltalán lehet-e kapcsolatot teremteni a kisműholddal. Azóta bebizonyosodott, hogy a Hunity összes modulja működik, csakhogy az általa küldött jeleket nem is annyira könnyű érzékelni: „Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy zseblámpa fénycsóvájával próbálnánk megtalálni egy 5x5x15 centis téglatestet a világűrben, miközben az a Földtől mintegy 4-500 kilométer távolságban száguld” – fogalmazott Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese. Komoly műszaki teljesítmény tehát lekövetni a Hunity jeleit, mert miközben a műhold 27 ezer Km/h sebességgel száguld el hazánk felett, a Föld is „kiforog” alóla. Az alacsony pályára állított „zsebműhold” naponta négyszer halad át Magyarország felett – kétszer a délelőtti, kétszer pedig az esti órákban. „A Kepler adatok alapján szoftver segítségével követjük nyomon a műhold pályáját, és amikor azt látjuk, hogy már közelít Európához, akkor felkészülünk a vételre, várva a műholdfelkeltét a horizonton” – tette hozzá Vári Péter.
Amint érzékelik a műholdat, a vezérlőközpontban el kell dönteni, hogy milyen parancsokat adjanak neki. A rendelkezésre álló, maximum 8-12 percbe ugyanis bele kell férnie a műszaki paraméterek ellenőrzésének (mekkora az akkumulátor tápfeszültsége, milyen hőviszonyok között működik az űrben az eszköz, illetve hogyan töltötte fel az akkumulátorait), valamint a parancsok kiadásának is arra vonatkozóan, hogy mikor melyik modult kell működésbe hoznia. Minden, Hunityhez hasonló kisműholdnak
van egy földi példánya is, amelyen modellezni lehet az űrben jelentkező problémákat:
a szoftveres meghibásodásokat a Földről így javítani lehet, a hardvereseket viszont természetesen már nem. Ezért is fontos, hogy a feljuttatás előtt az űrbe utazó példányt alapos teszteknek vessék alá.
Ebben az évben az eszköz űrbeli tesztelése zajlik, az év végéig a Hunity üzemszerű működésének be kell állnia. Az első mérési eredmények és adatok a jövő év első felében várhatók.
Az, hogy felkerülhettek a műholdra a Cansat – győztes csapatok moduljai is, azért nagy jelentőségű, mert így a diákok a gyakorlatban próbálhatták ki a tudásukat a világűrben. A magyar középiskolások számára ez egy olyan tudományos lehetőség, amely még csak nagyon keveseknek adatott meg Magyarországon. Olyan referenciát szereztek ezzel a magyar diákok, ami további tudományos eredmények eléréséhez segítheti őket.
Az NMHH szakmai támogatásával teljesítette a misszióját korábban a SMOG-1 műhold is, amelynek feladata a Földről a világűr felé kisugárzott elektroszmog feltérképezése volt, amelyről azelőtt a világon senki nem rendelkezett hiteles információval. A SMOG-1 műhold mérései révén
olyan értékes adatokhoz jutott az NMHH, amelyek alapján már fel lehet mérni, hogy mennyi energiát „pazarolnak el” a különböző rádiórendszerek
és mobilhálózatok.
A Hunity kisműhold működéséről itt tekinthető meg a videó: https://youtu.be/lF8bQ6lxKAE
