Soltész Miklós: néhány hét múlva Magyarországon válaszúthoz érkezünk

Néhány hét múlva Magyarországon válaszúthoz érünk, ami nemcsak az ország életére, hanem a határon túl élő magyarokra is kihathat - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap Bonyhádon.

Soltész Miklós a Szabadság téren álló, felújított Szentháromság-szobor átadásán hozzátette,

"a tétet felemelték kívülről - nem mi akartuk - egész Európára".

"Biztatok mindenkit, hogy amikor döntés elé kerül - legyen német nemzetiségi, aki a nemzetiségi listát támogatja, vagy bárki más -, vegye figyelembe, hogy kik azok a vezetők, akik amikor nagy nehézség, baj van, vagy amikor örömmel kell valamit megünnepelnünk, a nemzet, a nép, a magyarság, a németség mellé állnak" - mondta az államtitkár.

Úgy folytatta, vegyék figyelembe azt is, hogy kik azok, akik "folyamatosan fanyalognak, akiknek soha semmi nem tetszik, és mindennel csak bajuk van". Olyanokra nehéz bízni az országot - jegyezte meg.

"Hiszem azt, hogy a magyar emberek, az itt élő nemzetiségek józanul tudnak dönteni. Biztatom is önöket, hogy ez a józanság a jövő hónapban, húsvét után legyen meg. Most nehéz időket élünk szerte a világban,

imádságra, békességre nagy szükség van"

 - fogalmazott.

Ezt megelőzően a többi között arról beszélt, hogy amikor "valamilyen szép történik, valamitől megmenekülünk, vagy valaminek az eredménye a közösséget nagy mértékben szolgálja", vannak, akik mulatozásba kezdenek, kivetkőznek emberi mivoltukból, és vannak, voltak olyanok is, akik egy-egy ilyen eseményt megtiszteltek ünnepekkel, és adott esetben szobrok, emlékművek állításával. Ez történt 230 évvel ezelőtt Bonyhádon is - utalt az 1796-ban felállított Szentháromság-szoborra.

Azokat a történelem elfelejti, akik csak fanyalognak, másokra mutogatnak, míg azokra hosszú távon emlékezünk, akik nemzeteket, városokat vezetnek, vagy a közösségért tettek valamit - hangoztatta.

Soltész Miklós megemlítette, hogy az elmúlt években Bonyhádon is sok mindent megvalósítottak, idén pedig megújulhat a helyi evangélikus gimnázium, a német közösségi ház, és a németség kitelepítésére emlékező Anyai fájdalom című szobor.

Csibi Krisztina, a térség fideszes országgyűlési képviselője, képviselőjelölt arról beszélt, hogy

a hét méter magas, barokk alkotás jelképpé vált Bonyhádon az eltelt több mint két és egyenegyed század alatt.

A szobrot Felföldi László pécsi megyés püspök áldotta meg, aki azt mondta, hogy a 18. század járványai és tűzvészei után ma "szellemi, lelki járvány és tűzvész" van, és nincs más lehetőség, mint összefogni. A püspök elmondta XIV. Leó pápának a leszerelésért és a békéért mondott imádságát.

A műemlék építményt Walter József bonyhádi orvos állíttatta. A mészkőből készült, copf stílusú elemeket is tartalmazó, késő barokk kompozícióban az oszlop tetején a Szentháromság-szoborcsoport, lejjebb Szent Péter és Pál, József, Mária és Rozália, a két oldalon Szent Flórián és Sebestyén szobra látható. A párkányon helyezték el az Immaculata-szobrot.

A Szentháromságot 1934-ben és az 1980-as években is felújították. Ezúttal 20 millió forint kormánytámogatással - ismertette a bonyhádi plébánia a honlapján - konzerválták az eredetinek tekinthető felületeket, javították a kőanyagot, eltávolították a korábbi, helytelen kiegészítéseket és pótolták a plasztikai hiányokat. A projekt keretében felújították a kovácsoltvas kerítést, és rendbe hozták a szobor környezetét is.