Felszabadítás, megszállás, birtokbavétel - Hazánk II. világháborús tragédiája

Megszálló katona túlkapása - agyonlövés - okozta Istvánfi Sándor 38 éves, református vallású pék halálát 1944. november 18-án Gyöngyösön. Ez is megtudható egy gigantikus történészi munkából. 

A kommunizmus évtizedei alatt felszabadításnak kellett nevezni azt a katonai mozgást, amelynek révén szovjet hadsereg foglalta el Magyarországot. 1990 után már a megszállás szót lehetett alkalmazni,

a mostani anyag a birtokbavétel kifejezést alkalmazza.

A munka csak a jelenlegi magyar állami terület településeivel foglalkozik, a bécsi döntések után visszakerült területekkel kevésbé, ám páldául Kolozsvár vagy Temesvár is szerepel egyes térképeken. 

Elkészült és online elérhetővé vált a Magyarország katonai birtokbavétele 1944-1945 című, települési szintű, komplex háborús adatbázis, amely a Magyar Nemzeti Levéltár és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár közös munkájának eredménye.

A Magyar Nemzeti Levéltár tájékoztatása szerint feltárták és egy átfogó adatbázisban egyesítették a levéltárakban őrzött forrásokat, adatokat a második világháború idején Magyarország területén zajlott hadműveletekről, aminek köszönhetően a felhasználók, a kutatók minden korábbinál jobb képet kaphatnak a sorsfordító történelmi évek hadi eseményeiről.

Emlékeztettek rá: Magyarország 1944-1945. évi katonai birtokbavétele, az akkor lezajlott harccselekmények tragikus és egyben kiemelten fontos időszakot jelentenek, ám a (had)történelmi kutatás adós maradt az ország mai területén található 3155 település egységes szempontok alapján összegyűjtött háborús adataival.

A legtöbb település esetében hiányzott egyebek mellett a katonai birtokbavétel(ek) időpontja(i), az ottani harccselekményeket megvívó katonai alakulatok pontos meghatározása, a harcok jellege és időtartama, a katonai és polgári áldozatok száma és személyazonossága, a település ingó- és ingatlan vagyonában keletkezett háborús károk.

A https://mo44-45.mnl.gov.hu/ címen elérhető adatbázis segítségével most

117 ezer család ismerheti meg felmenői háborús áldozatvállalásának körülményeit,

3155 település lakossága tájékozódhat lakókörnyezete háborúban elszenvedett veszteségeiről, informálódhat a harcokról és a kiállt megpróbáltatásokról, mindezt a technika nyújtotta lehetőségek kihasználásával.

Az adatokat a legmodernebb adatvizualizációval és interaktív módon tették közzé, úgy, hogy a történelmi hitelesség nem sérült.

Olyan interaktív térkép készülhetett el, ahol a hadszínterek koordinátáira, a hadműveletek dátumaira, a szembenálló felekre és az áldozatokra (a polgári áldozatokra is) vonatkozó információikat együtt is meg lehet találni. Az így rekonstruált és térképen ábrázolt események ugyanakkor kronologikusan is megjeleníthetők egy idővonal segítségével. A program során egy 1941. évi térképet használtak fel, amely Magyarországot az akkori településekkel ábrázolja, amely azonban már

3D-ben mutatja a domborzati viszonyokat.

A felület kereső funkciójának segítségével egy adott település második világháborús érintettsége könnyedén leszűrhető, de lehetőség van arra is, hogy a teljes magyarországi harccselekményt áttekintsék az érdeklődők, és "vizualizálják" a front mozgását.