ÉVOSZ: Az orosz-ukrán háború is megrogyasztotta az építőipart, gond a lánctartozás is

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss konjunktúrafelmérése szerint az építőipari vállalkozások többsége pesszimistán tekint a 2025-ös év zárására: a cégek 60%-a árbevétel-csökkenést vár. A megrendelések hiánya, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az erősödő árverseny komoly kihívások elé állítja az ágazatot - hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Gondolához eljuttatott tájékoztatójában.

A vállalkozások többsége kapcsolati hálójuk erősítésével és technológiai fejlesztésekkel próbálja megőrizni versenyképességét, miközben a piaci pesszimizmus és a profitnyomás tovább fokozódik.

Az ÉVOSZ tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2025. első félévében milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2025. év egészére, hogyan alakult a verseny a piacon, milyen stratégiát alkalmaznak a versenyben való helytálláshoz, és milyen fejlesztéseket terveznek a versenyképesség növelése érdekében a következő egy évben.

A válaszadó cégek területi megoszlása nagyjából megfelel az országos adatoknak. A Dél-Dunántúli régió van alul reprezentálva (az arány a KSH adatok alapján 5,9%) a pesti és budapesti régió pedig kicsit felülreprezentált (az arány a KSH adatok alapján 14,7% és 37%).

A válaszadó cégek létszámukat tekintve nagy szórást mutatnak: a legkisebb cég 2 fős, a legnagyobb pedig 650 fős. A medián 54 fő, ami azt jelenti, hogy a cégek fele 54 főnél kisebb létszámú. Az átlag 161 fő, ami magasabb, mert néhány nagyobb állományi létszámú cég (500+ fő) felfele húzza az átlagot. A válaszadó cégek többsége kis és közepes méretű (30-30%), 22,5%-uk nagyvállalat, a maradék 17,5% mikro vállalkozás.

Az orosz-ukrán háború, az állami beruházások elmaradása és a lakossági kivárások miatt 2025 első félévében a vállalkozások 65%-ának csökkent az árbevétele, átlagosan 24%-kal, ami elég jelentős visszaesést jelent. A nyilatkozó vállalkozók 15%-nak nem változott az árbevétele 2024 I. félévéhez képest. Csak a vállalkozások 20%-a jelezte, hogy nőtt az árbevétele az előző évihez képest, átlagosan 17,5%-kal.

A cégek többsége (60%) 2025 egészére árbevétel-csökkenést vár, ami komoly piaci pesszimizmust jelez. Csak 27,5% számít növekedésre, 12,5% pedig stagnálást vár.

A vállalkozások árbevétel arányos jövedelmezősége elég nagy szóródást mutat. A felmérésben részt vevő cégek 55%-ának 5%-nál magasabb volt 2024-ben az árbevétel arányos jövedelmezősége, 15%-uk 10% fölötti jövedelmezőséget ért el. A vállalkozások 15%-a számolt be 3-5% közötti, 30% pedig 3% alatti árbevétel-arányos jövedelmezőségről.

2025-re vonatkozóan a válaszadók mindössze 12,5%-a vár javulást, a cégek többsége (60%) csökkenésre számít az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében. A 10% feletti jövedelmezőségű cégek közül is több számít romlásra, ami azt jelzi, hogy még a legjobbak sem érzik stabilnak a környezetet.

A korábbi felméréshez hasonlóan a válaszadó cégek nagy része (87,5%) tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelte ki. Ezt követi a gazdasági szabályozás gyakori változása, kiszámíthatatlansága, melyet a válaszadók 60%-a jelölt meg, ami a korábbi felmérésben a harmadik helyen szerepelt 48,1%-kal. A tisztességtelen verseny a friss felmérésben a harmadik helyre került a korábbi másodikról, a válaszadók kicsivel több mint fele (57,5%) jelölte meg. Az erősödő konkurencia a válaszadók 40%-nak jelent akadályt. A magas adminisztratív terheket, a munkaerőpiaci problémákat (szakemberhiány, munkaerőhiány) és az inflációt minden harmadik válaszadó megjelölte.

A válaszadók közel fele (45%) egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árnövekedést a megrendelők felé az elmúlt évben, teljes érvényesítés csak elvétve történik.

A válaszadók kétharmada (67,5%) csökkenést tapasztalt a megrendelések számában az elmúlt egy évben. Mindössze 10% jelzett növekedést (kivitelezés, épületgépészet, munkabiztonság területéről), 22,5% stagnálást tapasztalt, ami azt mutatja, hogy a piac többségében negatív trendeket él meg.

2025. évre vonatkozóan a válaszadó cégek fele nyilatkozott úgy, hogy 50-80% közötti kapacitáslekötést vár. A válaszadók 20%-a közepes (40-50%), 10% pedig alacsony (20-40%) lekötést vár. Csupán 12,5% optimista és prognosztizál 80% feletti lekötést. Ez előrevetíti a 2026. évi kapacitáslekötési problémákat is.

10 válaszadó közül 9 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban üzleti partnerei késedelmesen fizettek, átlagosan a partnerek 17,5%-a. A felmérésben résztvevő cégek 85%-ának volt kintlévősége augusztus 31-én, vagyis a késedelmes fizetések és a vevői tartozások széles körben elterjedtek. A kintlévőség nagysága átlagosan a kiszámlázott árbevétel 12,4%-a, ami növekedés a fél évvel ezelőtti 11%-hoz képest. A kintlévőséggel rendelkező cégek 88,2%-a úgy ítélte meg, hogy ennek a tartozásnak a 83,2%-a hajtható be peres út nélkül.

A lánctartozás által okozott problémák súlya a válaszadók több, mint fele (52,5%) szerint növekedett az elmúlt fél évben.

A szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó cégek 17,5%-a tervez létszámcsökkentést, ami további csökkenést jelent a korábbi 26%-hoz képest. Két százalékponttal 63%-ról 65%-ra nőtt azok aránya, akik még ebben a helyzetben is az alkalmazottak megtartását tervezik a következő 6 hónapban. A válaszadók 17,5%-a számol létszámnövekedéssel. A válaszadó cégek fele nyilatkozott úgy, hogy elegendő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez, fele pedig úgy nyilatkozott, hogy nem. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (lakatos, ács, gépkezelő, hegesztő, kőműves, bádogos, burkoló, betanított munkás), de a korábbi felmérésekhez képest komolyabb hiány van mérnökökből (építőmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, műszaki ellenőr) is.

A felmérésben részt vevő vállalkozások döntő többsége (90%) érzékeli, hogy nőtt a verseny a piacon az elmúlt évben. Csak elenyésző arányban (5%) vannak, akik nem tapasztaltak változást, és ugyanilyen arányban, akik bizonytalanok a helyzet megítélésben. A legnagyobb versenyt a válaszok alapján a nagy hazai cégek jelentik (52,5%). Jelentősen bővül az unión kívüli cégek jelenléte, a válaszadók 30%-a szerint az új belépők is hozzájárulnak a verseny élesedéséhez.

A versenyben való helytálláshoz a leggyakoribb stratégia jelenleg a partnerkapcsolatok fejlesztése (77,5%), ami azt mutatja, hogy a cégek a kapcsolati háló erősítésével próbálnak versenyelőnyt szerezni. Emellett kiemelkedő a technológiai fejlesztések (62,5%) és az árképzés módosításának (60%) szerepe, ami jelzi, hogy a vállalatok innovációval és árpolitikával reagálnak a piaci kihívásokra.

A válaszadók többsége szerint (77,5%) a verseny negatív hatással van a profitabilitásra. 42,5% szerint a verseny mérsékelten csökkenti a profitabilitását, 35% szerint pedig jelentős profit csökkentő hatása van. Mindössze 5% érzi úgy, hogy a verseny is tudja növelni profitját. A válaszadók 17,5%-a szerint a versenynek nincs hatása cégük profitabilitására.

A felmérésben részt vevő vállalkozások elsöprő többsége (95%) találkozott aránytalanul alacsony ajánlati árral a piaci verseny során 2025-ben. Ez egyértelműen jelzi, hogy az árverseny nagymértékben jelen van a piacon, ami komoly nyomást gyakorol a vállalatok profitabilitására és fenntarthatóságára.

A versenyképesség növelése érdekében a következő egy évben a felmérésben részt vevő vállalkozások leginkább a partnerkapcsolatok erősítését (92,5%) és új piaci szegmensek felkutatását (67,5%) tervezik, ami a piaci alkalmazkodás és hálózatépítés fontosságát mutatja. A munkavállalói képzések, a márkaépítés/bizalomnövelés és a digitális fejlesztések szintén kiemelt szerepet kapnak, míg az exporttevékenység és költségoptimalizálás meglepően alacsony prioritást élvez.

A felmérésben részt vevő cégek 88%-ának megítélése szerint adminisztrációs kötelezettségük az elmúlt időszakban nem csökkent.

Cégük működéséhez vagy fejlesztéséhez a válaszadók körében továbbra is legnépszerűbb a lízing és a Széchenyi Kártya Program különböző konstrukciói, valószínűleg a könnyebb hozzáférhetőség és a feltételek kedvezőbbé válása miatt. A banki hitelek, főként a forgóeszköz hitelek iránt is van érdeklődés, de az építőipar továbbra sem a bankok által szívesen finanszírozott terület, több esetben történt elutasítás. Az állami támogatások iránt is van igény. A cégek legkevésbé a külső befektetői tőkét valamint a kötvénykibocsátást használják forrásként céljaik eléréséhez.

A válaszadók többsége (92,5%) kedvezőtlennek vagy nagyon kedvezőtlennek ítéli meg az építőipari piac jelenlegi helyzetét. Ez egyértelműen jelzi a piaci pesszimizmust és a kihívások súlyosságát - zárul az ÉVOSZ Gondolához eljuttatott jelentése.