Épített örökségünket meg kell tölteni élettel, és így a jövőnk is lesz
A felújított épületelben ki kell alakítani az élénk közösségi életet, ehhez alkalmas karakterek kellenek.
Épített és lelki örökségünk nemcsak az örökségünk, hanem a jövőnk is - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Horvátországban a nagypiszanicai felújított református templom ünnepi átadásán.
Az államtitkár beszédében kiemelte: a templom felújításával 122 éves történet folytatódik. Felidézte, hogy az 1903-ban épült templom első éveiben itt szolgált első állomáshelyén Czeglédi Sándor református lelkipásztor, későbbi bibliafordító, egyházi vezető és teológiai tanár.
Nacsa Lőrinc emlékeztetett arra is, hogy a templom az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a Magyar Királyság részeként Horvát-Szlavónországban állt, majd a 20. század viharai "megtépázták a magyarságot, Közép-Európát, a szomszédos nemzeteket, országainkat és egyházainkat is".
A jelen kihívásairól szólva úgy fogalmazott: a bizonytalan kimenetelű korszakban
a magyarok feladata, hogy éljenek a lehetőségekkel, gondoskodjanak nemzetük hitéről és megmaradásáról,
valamint a boldogulás feltételeiről, amelyekhez békére és józanságra van szükség. Hozzátette: "hisszük, hogy mindkettő a gondviselő ajándéka".
Az államtitkár szerint Nyugat-Európában olyan törekvések erősödnek, amelyek a nemzetek jelentőségét tagadják, és zárójelbe tennék azt az értékrendet és életmódot, amely a templomot is létrehozta. Mint mondta, a felújítással az elődök - szülők, nagyszülők és dédszülők - igazsága mellett állnak ki.
Nacsa Lőrinc hangsúlyozta:
minden megújuló magyar közösség az évezredes magyar történelem helyi folytatását jelenti,
és minden felújított templom azt üzeni, hogy a közösségek nem vetik meg az alapokat, hanem részt vesznek az évszázadok óta tartó, fizikai, szellemi és lelki értelemben is zajló építkezésben.
A nemzetpolitika kapcsán kiemelte: Magyarország kormánya a nemzeti összetartozás újjáépítését tekinti legfontosabb feladatának.
Felidézte, hogy
a magyar-magyar kapcsolatok 2002 és 2010 között meggyengültek, az elmúlt 15 évben azonban sikerült az újjáépítést megvalósítani
úgy, hogy a magyarországi, a külhoni és a diaszpórában élő magyarság is része legyen. Ennek eredményeként a Kárpát-medencében közel négyezer templomot újítottak meg és mintegy kétszáz új templom épült. A nagypiszanicai a legújabb ezek sorában
- húzta alá.
Az államtitkár rámutatott: a templomok kiemelt jelentőséggel bírnak a szülőföldön való megmaradás szempontjából Szent István kora óta. Kiemelte a református egyház évszázadok óta betöltött szerepét, valamint azt, hogy a magyar nemzetpolitika felismerése szerint az egyházak állhatatos partnerek a magyarság megmaradásáért végzett munkában.
Köszönetet mondott a horvát kormánynak és a horvát partnereknek az együttműködésért, valamint Jankovics Róbert horvátországi magyar parlamenti képviselőnek közbenjárásáért a beruházás megvalósításáért. Elismerését fejezte ki a helyi és egyházi vezetők, valamint Hájek János lelkipásztor munkájáért is.
Beszéde végén Nacsa Lőrinc hangsúlyozta:
a több mint száz éve épült, most felújított templommal a református gyülekezet és vele együtt a magyarság egyik "hídfőállása" is megerősödik.
A magyar nemzet megerősödése nemcsak az egyetemes magyarságot, hanem a többségi nemzetet is gazdagítja - fogalmazott.
Nagypiszanicára 1882 és 1896 között telepedtek be Somogy és Baranya vármegyéből érkező, többségében református magyarok. A mintegy ezer lelket számláló település egykor magyar többségű volt, 1958-ig magyar iskola is működött benne.
A református templomot 1903-ban a nagypiszanicai református magyar közösség építtette. Az egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület félköríves szentéllyel és a főhomlokzat keleti oldalán emelkedő harangtoronnyal rendelkezik. Nyeregtetőjét cserép fedi, a torony fölött ónlemezzel borított, piramisalakú sisak látható. A belső tér a kálvinista templomépítészetre jellemző puritán egyszerűséget tükrözi. Bár a templom tornyát 2011-ben teljes körűen felújították, az épület külső és belső részei további jelentős renoválásra szorultak.
A nagypiszanicai református templom nemcsak az istentiszteletek helyszíne, hanem
a nyugat-szlavóniai magyarság több évszázados jelenlétének kiemelkedő jelképe
is. Felújítását a horvát és a magyar kormány támogatta.
