Erősödik a keresztényellenesség Nyugaton
2025. július 20. 08:05

Miközben szerte a nyugati civilizációban folyamatosan és trendszerűen növekszik a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma és aránya, a társadalom mély hallgatásba burkolózik az ügyben. Európában már olyan mértékben szűkül a keresztények szólásszabadsága, hogy az a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is elérte.

„Aggasztó mértékben fokozódott Európában a keresztényellenes hangulat” – írja a friss fejleményeket összegezve minapi cikkében a National Catholic Register.

National Catholic Register Guide Gives TAC Perfect Score for 2021 | Thomas  Aquinas College

thomasaquinas.edu

 

Az írást jegyző Gia Chacón, a For the Martyrs (üldöztetést elszenvedő keresztények megsegítésére létrejött szervezet) alapítója hozzáteszi: a jelenség az egész nyugati világban trendszerűen fokozódik, miközben a közvélemény meglepően passzívan viszonyul mindehhez.

Gia Chacón on X: "As the world is progressing and becoming "more tolerant"-  we see that it's actually becoming LESS TOLERANT of Christians.  https://t.co/s75ucJPqyb" / X

X

Rámutat: az esetszám rohamos emelkedése mögött egyértelműen ott áll a fősodratú (liberális) média attitűdje, amely előszeretettel mutatja be a kereszténységet úgy, mint elnyomó, avítt vallást, erősíti a negatív sztereotípiákat, miközben kiemelkedő nézettségű műsoraiban és megannyi popkulturális termékben magától értetődő dolog a kereszténységen gúnyolódni.

Hasonló a helyzet a közösségi médiában is, ahol könnyűszerrel terjednek el keresztényellenes tartalmak. A szakember konkrét példát is bemutat: 2023 végén a TikTok platformon beindult egy hullám, amelynek keretében influenszerek kezdték felolvasni Osama bin Laden Levél Amerikához című írását, majd kifejtették egyetértésüket az abban foglalt Nyugat- és keresztényellenes nézetekkel. A videók vírusként terjedtek, az algoritmus pedig tovább növelte ezen tartalmak nézettségét. Mindez tűélesen mutatta be, milyen könnyedén és robbanásszerűen tudnak elterjedni a keresztényellenes tartalmak és azok miképpen válnak megtűrtté, majd elfogadottá, ahogy a társadalom érzékenységének határa egyre jobban kitolódik. Mint Chacón rámutat: a jelenségek árnyékában érthető, hogyan válik a hétköznapi gúnyolódás megannyi esetben fizikai tettlegességgé,.

Erőszakos cselekménnyé.

A helyzet Európában egyre „fokozódik"...

Figyelemreméltó fejlemény, hogy az Európa más területeihez képest még mindig mélyen katolikus Lengyelországban (ahol a 2021-es adatok szerint a lakosság 71,4 százaléka tartozik a katolikus egyházhoz) egy friss, reprezentatív kutatás alapján a papok fele tapasztalt az elmúlt egy év során valamilyen agressziót. A Katolikus Egyház Statisztikai Intézete által készített felmérés válaszadóinak 49,7 százaléka volt kénytelen szembenézni verbális bántalmazással, online zaklatással.

Vagy akár fizikai és vagyoni bántalmazással.

A papok leggyakrabban a verbális erőszaknak voltak kitéve: bő negyven százalékuk tapasztalt gúnyolódást, szidalmazást.

Vagy akár fenyegetést.

Minden harmadik lengyel pap online zaklatást is megtapasztalt, ami arra figyelmeztet, hogy a digitális világ az ellenségeskedés jelentős színterévé vált.

A személyes támadásokon túl a lengyel papok 19,3 százaléka számolt be templomokat vagy más istentiszteleti helyeket célzó agresszív cselekményekről, 10,8 százalékuk pedig arról, hogy elkövetők kárt okoztak a rájuk bízott plébánia tulajdonában. Egyesek vallási szertartások megzavarásáról és sírok megrongálásáról is beszámoltak.

Tanulságos, hogy a papok túlnyomó többsége (85,9%) azt tapasztalta, hogy az elmúlt évtizedben fokozódott a papság elleni agresszió.

A válaszadók többsége az egyházról a médiában bemutatott negatív képet (96,4%) és a fokozódó politikai-társadalmi feszültségeket (91,1%) jelölte meg elsődleges közrejátszó tényezőként.

Németországban a belügyminisztérium és a szövetségi bűnügyi rendőrség (BKA) 2024-ben 337 politikai indíttatású keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt regisztrált, ami 21,66%-os növekedést jelent a 2023-as esetszámhoz képest, de ugyanebből az évből nyilvántartanak további 111 „tisztán” politikai motivációval véghezvitt, templomok elleni támadást is. Bár önmagukban a fenti számok is aggasztóak, a keresztényellenes bűncselekmények csupán egy részét foglalják magukban, mivel a hatóságok csak azokat közlik, amelyek mögött részben vagy egészben politikai motiváció is meghúzódott. A keresztényellenes attrocitásokat monitorozó, bécsi székhelyű OIDAC Europe például arra hívja fel a figyelmet, hogy 2023-ban Szászországban felgyújtottak egy oltáron elhelyezett Bibliát, tojásokkal dobáltak meg egy templomot, több másikat pedig sátánista szimbólumokkal festettek le, ezek az esetek azonban mégsem szerepeltek az országos kimutatásokban.

Június 30-án közel kétszáz tüntető rontott be egy templomba Franciaország baszk régiójában, és a kereszténység teljes megvetésének jeléül meggyalázták az oltárt, alig egy héttel korábban egy másik templom szentélyében követtek el ismeretlenek vandál cselekményt, aminek keretében feltörték az eucharisztiát őrző tabernákulumot is.

Szűkül a szólásszabadság tere
De folyamatosan érkeznek beszámolók keresztényellenes bűncselekményekről gyakorlatilag minden Nyugat- Dél- és Észak-európai államból Írországtól Spanyolországon át Görögországig. Míg az északi államokban csupán néhány esetről van tudomása az OIDAC Europe-nak, a legtöbb attrocitást Németországból regisztrálják. Beszédes, hogy régiónkon belül Szlovákiából, Romániából és Magyarországról nem regisztráltak egyetlen hasonló esetet sem a közelmúltban.

Eközben a kormányzatok több országban is radikálisan visszanyesték a lelkiismereti-, vallás- és szólásszabadságot.

Az Egyesült Királyságban már őrizetbe vettek keresztényeket pusztán azért, mert abortuszklinikák közelében csendben imádkoztak a megfogant életekért. Hasonlóképpen hurcoltak már meg keresztény életvédőket Németországban is.
A legnagyobb keresztény jogvédő szervezet, az ADF International arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai keresztények szólásszabadságának látványos szűkülése már a nemzetközi sajtó és a geopolitikai diskurzus ingerküszöbét is elérte. Értékelésük szerint a homályos és szubjektív „gyűlöletbeszéd-törvényeket” Európa-szerte egyre inkább fegyverként alkalmazzák a békés véleménynyilvánítás elnyomása érdekében.

Mindeközben az USA-ban…
Az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi Igazságügyi Minisztérium adatai szerint mindössze két év leforgása alatt, 2021 és 2023 között közel 100%-kal növekedett az istentiszteleti helyek ellen elkövetett támadások száma. Országszerte templomokat gyújtanak fel, vallási szimbólumokat rongálnak meg és lelkészeket fenyegetnek. Húsvétvasárnap egy férfi egy 76 éves lelkészt feszített keresztre, majd azt tervezte, hogy 10 különböző államban 14 további egyházi személyt is kivégez ugyanígy. Éppen úton volt, hogy megöljön két papot, amikor a rendőrök letartóztatták. Néhány nappal ezelőtt két nő veszítette életét, amikor egy baloldali aktivista tüzet nyitott egy Kentucky államban lévő templomban, két férfit pedig kórházba szállítottak.

Eközben a politikai térben is kísérleteket tesznek a vallásszabadság korlátozására: ahogy arról a hirado.hu-n is beszámoltunk, Washington államban heteken belül életbe lép az a törvény, amely a gyónási titoktartást korlátozná és pénzbüntetés mellett börtönnel is fenyegeti azokat a papokat, akik hűek maradnak az egyházi tanításhoz és szabályokhoz. Az érintett egyházmegyék főpásztorai híveik fordulva arról nyilatkoztak; papjaik akár szabadságuk árán is vállalják a gyónási titok megőrzését, amely a katolikus egyház egyik legfontosabb és legszigorúbb szabálya.

Kapcsolódó tartalom
„Visszajövünk, és felgyújtjuk a templomotokat!” – újabb keresztényellenes támadások történtek Franciaországban
A média és a politikai elit hallgatása kísérte a húsvéti időszak számos keresztényellenes támadását és a májusi, rendkívül súlyos agressziót is.
Már Amerikában is célkeresztben a gyónási titok – nemzetközi trend bontakozik ki?
A kiemelt kép illusztráció – MTI/EPA-ANSA/Alessandro Di Meo

 

 Vágvölgyi Gergely

hirado
Címkék:
  • Erdők és műanyagok
    Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
  • Egy távoli, hiteltelen „bíróság" ítéleteinek vetnék alá a társadalmat
    Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
  • Harrach Péter: A komfortos jelen
    A boldog békeidőben, amikor sürgető aktualitások hiányában elgondolkodhattunk hosszútávú nemzeti sorskérdéseinkről, határozott véleményem volt, hogy első helyre a demográfiai problémát kell tennünk. Azóta a sorskérdés-versenybe újabbak is beneveztek. Olyanok, amelyek talán nem hosszútávúak, de erőteljesek. Ilyen a szomszédunkban dúló háború és mindaz, ami ehhez kapcsolódik. Reméljük, előbb-utóbb minden tartozékával együtt kiesik a versenyből. Egy komoly kihívó még maradt, a szuverenitás kérdése. Az évszázadok során ezt a küzdelmet úgy megszoktuk, hogy jelenlétét már észre sem vesszük - írja Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, az mkdsz.hu-n megjelent cikkében.
  • Soltész Miklós: mi, magyarok szeretjük a fiatalokat, a sportot, és tiszteljük a kereszténységet
    Az egy hétig tartó sporteseményen, amelyet Budapesten rendeztek a Katolikus Iskolák Diáksportszövetségének szervezésében, a kormány támogatásával, mintegy 750 gimnazista korú sportoló vett részt 3 kontinens 15 országából. A fiatalok hat sportágban - asztalitenisz, atlétika, futsal, kosárlabda, röplabda, úszás - mérhették össze tudásukat.
  • Tusk dühöngése ellenére fennmarad a magyar-lengyel barátság
    Donald Tusk infantilis árulására, amivel a lengyel nemzetet, a lengyel hazát éppen kiszolgáltatja a nagytőkés (természetesen nem létező) háttérhatalomnak, úgy is tekinthetünk, mint a lengyelek történelmi másnaposságára, amit a kijózanodás fog követni - ért az idők jeleiből Kövesdi Károly.
MTI Hírfelhasználó