Belgium börtöneiben először haladta meg a rabok száma a 13 ezret, túlzsúfoltság miatt több száz elítélt a földön alszik, miközben több ezer rövidebb idejű szabadságvesztésre ítélt bűnelkövető vár bebörtönzésre - közölte a VRT belga hírportál.
A hírportál keddi közlése szerint 713 elítéltet idő előtt szabadlábra helyeztek a börtönhelyek felszabadítása érdekében.
A börtönhatóságok szerint a helyzet humanitárius válsággá fajult, súlyos munkaerőhiánnyal és növekvő biztonsági kockázatokkal küszködnek. Levélben fordultak Bart De Wever szövetségi miniszterelnökhöz, sürgős tanácskozást, további forrásokat és átmeneti rendkívüli törvénykezést sürgetve.
A tervezett intézkedések között szerepel az elektronikus nyomkövetés alkalmazásának kiterjesztése azon elítéltekre, akik három évnél rövidebb szabadságvesztést kaptak, valamint a korai szabadlábra helyezés lehetősége azok számára, akiknek kevesebb, mint hat hónap van hátra a büntetésükből.
Zuhal Demir flamand igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a következő két és fél év során 4000 új elektronikus nyomkövetőt vezetnek be a börtönök tehermentesítése érdekében. Demir hangsúlyozta, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és felszólította a szövetségi kormányt új börtönkapacitás kiépítésére, valamint a külföldi elítéltek kitoloncolásának biztosítására.
A válság komoly nyomást helyez a börtönszemélyzetre, az elmúlt év során több sztrájk is zajlott, és a szakszervezetek újabb munkabeszüntetést jelentettek be csütörtökre - számolt be a hírportál.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
