A Mol új kőolajmezőt talált a Dunántúlon, Somogysámson határában. A múlt év decemberében elvégzett kutatófúrás során 1250 méteres mélységben találtak az olajkincsre. A vizsgálatok alapján a Somogysámson-kőolajmezőn lévő kút napi 1200 hordó termelésre képes - jelentette be az olajcég kedden.
Az új, Som-8 elnevezésű kút fúrását a Somogysámson kőolajmezőn 2024. november 25-én kezdték el és 33 nap után karácsonykor fejezték be. A 2025 márciusáig folytatott rétegvizsgálatok alapján a kút jelenleg bizonyítottan napi 1200 hordó olaj termelésére képes, amelyet tartálykocsival a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítanak.
Az MTI-nek megküldött közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés ügyvezető igazgatóját, aki bejelentette, hogy az elmúlt évek kutatási sikerei után ismét egy új olajmezőt fedeztek fel, ezúttal a Dunántúlon, ahol több mint egy évtizede volt utoljára kőolajtalálatuk.
A tény, hogy ezt a sikert a csaknem 100 éves olajipari hagyományokkal rendelkező Bázakerettyéhez tartozó koncesszióban érték el, ékes bizonyítéka annak, hogy még mindig van potenciál a magyarországi szénhidrogén-kutatásban.
Mint mondta, "sorra fedezzük fel az eddig ismeretlen szénhidrogén-lelőhelyeket, és tovább erősítjük az ország ellátásbiztonságát: a vecsési és turai kőolajlelőhelyekkel, illetve a kelet-magyarországi földgázmezőkkel 5 éves csúcsot értünk el a hazai termelésben."
Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy "a tengertől elzárt országként nagyrészt csővezetékes szállítással, közvetítőkön keresztül jutunk kőolajhoz. Egyértelmű, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel csökkentenünk kell Magyarország import-kiszolgáltatottságát. Folytatjuk a beruházásainkat, és a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsuk, sőt lehetőség szerint növeljük is" - mondta.
Mint hozzáfűzték, az elkövetkező öt évben a Mol mintegy 150 milliárd forintot tervez beruházni Magyarországon a kőolaj- és földgázkitermelésbe.
A közleményben beszámolnak arról is, hogy a Mol Magyarországon csaknem 1300 kőolaj és földgázkúton termel. 2024-ben a hazai termelésből a kőolaj 47 százalékát (csaknem 600 ezer tonna) és a földgáz közel 90 százalékát (csaknem 1,5 milliárd köbmétert) a Mol biztosította. A Mol-csoport teljes kőolaj-és földgázkitermelésének 39 százalékát Magyarország adja.
A Som-8 kút napi 1200 hordó körüli olajkitermelése a Mol- csoport teljes szénhidrogén-kitermelésének egy százalékát jelenti.
Kitértek arra is, hogy a Mol-csoport nemzetközi portfóliójának részeként kilenc országban rendelkezik olaj- és gázipari kutatási és termelési eszközökkel, melyek közül nyolc országban folytat termelést, és 2024-ben átlagosan napi 93,8 ezer hordó olajegyenértéknek megfelelő szénhidrogént termelt.
A vállalat annak érdekében, hogy a frissített stratégiájában kitűzött napi legalább 90 ezer hordó termelési szintet a következő 5 évben fenntartsa, tovább kívánja erősíteni nemzetközi portfólióját és további stratégiai partnerkapcsolatok kialakítására törekszik. Ennek érdekében a közelmúltban együttműködési megállapodásokat kötött a kazahsztáni nemzeti olajvállalattal (KazMunayGas), az azerbajdzsáni nemzeti olajvállalattal (SOCAR), illetve a török nemzeti olajvállalattal (Turkish Petroleum) - idézte föl az olajipari vállalat.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.