Málta után Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben, mintegy 15 százalékponttal a nők foglalkoztatási rátája a 15–74 éves népesség körében az Európai Unióban 2010 és 2023 között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a honlapján pénteken.
A nemzetközi nőnap alkalmából készült, a KSH tavalyi adatain alapuló összeállítás szerint Magyarországon a 15-74 évesek körében 2,2 milliót tett ki a foglalkoztatottak között a nők és 2,5 milliót a férfiak száma, így előbbiek foglalkoztatási rátája 60,2, utóbbiaké 70,1 százalék volt.
Arra is kitértek, hogy a nők körében 30 százalék, a férfiakéban pedig 22 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
Az összeállítás szerint a nők 7,1 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak 3,3 százaléka.
A vezető foglalkozásúak aránya a férfiak között 4,8 százalék, a nők körében pedig 3,7 százalék.
A teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők nettó átlagkeresete (kedvezmények nélkül) havonta 399 ezer forint volt 2024-ben, míg a férfiaknál ugyanez az összeg elérte a 463 ezer forintot.
A KSH - 2023-as adatok alapján - arra is kitért, hogy a születéskor várható élettartam a nőknél 79,6 év, a férfiaknál 73,4 év.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Nincs "A" és "B" kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet, egy állampolgárság van - jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar állampolgársági törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes eskütételen, csütörtökön a Parlamentben.
"Mi meg akarjuk védeni a magyar embereket, meg akarjuk védeni Európa gazdaságát, és nem szeretnénk, hogy az orosz-ukrán háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg. Becslések szerint ugyanis csak az ukrán újjáépítés számlája 500 milliárd euró körül lenne, ha nem több. Ez tarthatatlan. Ilyen jellegű döntéseket nem szabad az emberek feje felett meghozni" - emelte ki Bóka János.
Az ukránok nem fogadják el, hogy Magyarországon a magyar emberek hozzanak döntést Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, és végképp nem fogadják el, ha ez a döntés negatív, és ezért fenyegetőznek, zsarolnak és támadnak bennünket.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
