Málta után Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben, mintegy 15 százalékponttal a nők foglalkoztatási rátája a 15–74 éves népesség körében az Európai Unióban 2010 és 2023 között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a honlapján pénteken.
A nemzetközi nőnap alkalmából készült, a KSH tavalyi adatain alapuló összeállítás szerint Magyarországon a 15-74 évesek körében 2,2 milliót tett ki a foglalkoztatottak között a nők és 2,5 milliót a férfiak száma, így előbbiek foglalkoztatási rátája 60,2, utóbbiaké 70,1 százalék volt.
Arra is kitértek, hogy a nők körében 30 százalék, a férfiakéban pedig 22 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
Az összeállítás szerint a nők 7,1 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak 3,3 százaléka.
A vezető foglalkozásúak aránya a férfiak között 4,8 százalék, a nők körében pedig 3,7 százalék.
A teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők nettó átlagkeresete (kedvezmények nélkül) havonta 399 ezer forint volt 2024-ben, míg a férfiaknál ugyanez az összeg elérte a 463 ezer forintot.
A KSH - 2023-as adatok alapján - arra is kitért, hogy a születéskor várható élettartam a nőknél 79,6 év, a férfiaknál 73,4 év.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
