Idén már 12 alkalommal akadályoztak meg illegális gyorsulási versenyeket a budapesti rendőrök
2025. február 18. 11:05
A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyenruhásai január vége óta tizenkét alkalommal intézkedtek olyan helyszíneken, ahol feltehetően illegális gyorsulási, illetve driftversenyeket akartak rendezni - adta közre a Police.hu.
A Váci úton, a Budai alsó rakparton és egy soroksári bevásárlóközpont parkolójában késő este, éjszaka gyülekező autósokat saját észlelés, lakossági bejelentések és a közösségi médiában közzétett bejegyzések alapján ellenőrizték polgárőrökkel és önkormányzati rendészekkel közösen. A gyors rendőri beavatkozás eredményeként gyorsulási verseny, driftelés nem alakult ki.
A rendőrök 190 ember igazoltattak, 101 alkoholszondát alkalmaztak – ittasság egy esetben sem merült fel, kábítószer birtoklása gyanúja miatt viszont egy embert elfogtak, ellene büntetőeljárás indult. Engedély nélküli vezetés miatt egy főt állítottak elő, akivel szemben szabálysértési feljelentést tettek. Helyszíni bírságot öt esetben szabtak ki: hármat a bevásárlóközpont mozgássérült-parkolóhelyeinek jogosulatlan igénybevétele miatt, egyet-egyet pedig rendszámtábla hiánya, illetve a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem engedi, hogy néhány autós versenypályának használja a főváros útjait. A rendőrök azonnal intézkedni fognak a közlekedési szabályokat figyelmen kívül hagyó, másokat veszélyeztető vagy az engedély nélküli jármű-átalakítások következtében a lakosságot jelentős hanghatásokkal zavaró sofőrökkel szemben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
