Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) illetékesei bejárást tartottak Budapesten, a jövő évi Bajnokok Ligája-döntő kapcsán ezúttal a kísérő programok lehetséges helyszínein volt a fókusz.
wikipedia
Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője az M4 Sportnak nyilatkozva úgy fogalmazott: az UEFA természetesen már ismeri a mérkőzésnek otthont adó Puskás Arénát, de az is fontos, hogy szakemberei megismerjék a finálé köré szerveződő fesztivál lehetséges helyszíneit, a magyar főváros kiemelt turisztikai központjait.
megaplex
A szóvivő emlékeztetett, hogy az MLSZ korábban sikeresen rendezte meg az Európai Szuperkupát, az Európa-liga 2023-as döntőjét és társrendezője volt az Európa-bajnokságnak.
"A Bajnokok Ligája-döntő egy olyan mérkőzés, amelyre az egész világon odafigyelnek, méreteiben még az El-döntőnél is sokkal nagyobb. Mindenből több kell, mindenből nagyobb kell, ennek megvalósítására készül most a szervezőbizottság" - mondta Sipos Jenő, hozzátéve, hogy maga a stadion már százszázalékosan készen áll a döntő megrendezésére, a munka fókuszában most a kísérő programok állnak.
mlsz
A hírek szerint a szurkolói zóna és a fesztivál helyszínei között lehet a Műegyetem Rakpart, a Hősök tere és a Városliget is, de erről később dönt az UEFA.
Szabó Vilmos, az MLSZ eseményszervezési osztályvezetője az M4 Sportnak elárulta: a helyszínbejárások során több volt a pozitív, mint a negatív észrevétel az európai szövetség képviselőnek részéről, és szerinte hamarosan döntés születhet ebben a kérdésben.
A következő UEFA-látogatás augusztusra várható - tette hozzá, Kérdésre válaszolva pedig azt mondta: nagyságrendileg mintegy 450 ezer embert várnak a döntő köré szerveződő háromnapos fesztiválra.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
