A Belügyminisztérium javaslata szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik.
A Belügyminisztérium az MTI-nek szerdán megküldött közleményében azt írta, a szakmai és társadalmi egyeztetéseket követően a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a pedagógusok béremeléséhez szükséges részletszabályokat. A javaslat szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik; a béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust, és a szakképzésben dolgozó oktatókat is érinti.
A 2025-ös béremelésre a kormány 339 milliárd forintot biztosít a céltartalékban, ezen felül a 2024. évi béremelés fedezetének bázisba építésére a költségvetés tervezete 323,5 milliárd forintot határoz meg 2025-ben. A költségvetés tervezete már a 2026. évi pedagógus bérfejlesztésre is elkülönít 190 milliárd forintot - írták.
Hozzátették: a tanárbéremeléshez szükséges források 88 százalékát a magyar kormány, 12 százalékát az Európai Unió biztosítja.
"Sajnálattal látjuk, hogy ennek ellenére a magyar baloldal európai parlamenti képviselői még most is mindent megtesznek azért, hogy Brüsszel ne fizesse ki a Magyarországnak járó uniós forrásokat"
- olvasható a BM közleményében.
Tudatták azt is, hogy a béremeléshez a kormány a 2024. évihez képest 21,2 százalékkal magasabb bértömeget biztosít, amelyet a részletszabályok alapján differenciál a munkáltató.
Azt írták, a javaslat értelmében a pályakezdő gyakornokok bére 2025-ben 640 900 forintra emelkedik, az egyes fokozatokhoz tartozó sávhatárok is emelkednek. Emlékeztettek rá: 2010-ben a gyakornokok átlagfizetése 129 500 forint volt, 2024-ben ez az összeg 528 800 forintra emelkedett.
A mesterfokozat megléte továbbra is plusz 2 százalékos, egyes kiemelt tantárgyak tanítása - mint a matematika, kémia, biológia, fizika, földrajz, természettudomány, digitális kultúra - a már 2024-ben is biztosított plusz 4 százalék helyett 2025-ben már plusz 7 százalékkal magasabb illetményt eredményez - írták.
Megjegyezték: a teljesítménybérezés miatt azok is jól járnak, akik többet tesznek a gyermekekért, nagyobb mértékben emelkedik a fizetése például azoknak is, akik hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, hiszen a bérrel párhuzamosan nő az esélyteremtési illetményrész mértéke is. Hozzátették: a felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bére továbbra is 20 százalékkal magasabb kell, hogy legyen.
A BM közleményében arról is írt, a kormány vállalása alapján a tanárok átlagbérének 2024-ben a diplomás átlagbér 71,8 százalékát kell elérnie, 2025-ben pedig a 80 százalékát.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.