Eldőlt: az Olaf Scholz vezette berlini kormány elleni bizalmi szavazásra december 16-án kerül sor, így - feltételezve, hogy tényleg nincs bizalom a kicsúzlizott jelzőlámpa iránt - Németországban február végén választhatnak új kormányt.
Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő – facebook
Egy opportunista koalíció fordított hátat az érdekeket összehozó Európának az utóbbi hónapokban, sőt években. A németországi „méregZöldek” mind a nemzeti és mind az európai érdekeket tiporták erőszakos zöldítési politikájukkal, legyen szó az autóipar teljes átalakításáról, a rendkívüli energetikai szabályozásokról vagy az atomerőművek kényszerű leállításáról szóló tervekről.
Minket magyarokat persze az érdekel leginkább, hogy a Scholz-kormány öröksége, a kormányzati szinteken eluralkodó „hungarofóbia” visszafordítható-e? A magyar-német kapcsolatoknak nagyon mély, időtálló gyökerei vannak. A kölcsönös szimpátia érték európai nemzetek között. Ez nem befektetési kérdés.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
