Eldőlt: az Olaf Scholz vezette berlini kormány elleni bizalmi szavazásra december 16-án kerül sor, így - feltételezve, hogy tényleg nincs bizalom a kicsúzlizott jelzőlámpa iránt - Németországban február végén választhatnak új kormányt.
Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő – facebook
Egy opportunista koalíció fordított hátat az érdekeket összehozó Európának az utóbbi hónapokban, sőt években. A németországi „méregZöldek” mind a nemzeti és mind az európai érdekeket tiporták erőszakos zöldítési politikájukkal, legyen szó az autóipar teljes átalakításáról, a rendkívüli energetikai szabályozásokról vagy az atomerőművek kényszerű leállításáról szóló tervekről.
Minket magyarokat persze az érdekel leginkább, hogy a Scholz-kormány öröksége, a kormányzati szinteken eluralkodó „hungarofóbia” visszafordítható-e? A magyar-német kapcsolatoknak nagyon mély, időtálló gyökerei vannak. A kölcsönös szimpátia érték európai nemzetek között. Ez nem befektetési kérdés.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
„A Nyugat stratégiai számítása az ukrajnai válságban nagyon világos: elhúzódó kimerítő harcot akar ránk kényszeríteni, hogy az orosz társadalmat kettészakítsa, és megteremtse a színes forradalom feltételeit. Harcolni fognak, ahogy ők mondják, az utolsó ukránig" – fogalmazott Nariskin.
A hatóságok előtt ismert pénzmosási eljárást elsősorban drogdílerek szokták csinálni. Reynders ezt a gyakorlatot még belga miniszterként kezdte, aztán biztosként folytatta éveken keresztül.
A görögöknek kell a pont, hogy versenyben maradjanak, mindent megtesznek majd a győzelemért. Hozzá vagyunk szokva az atmoszférához. Biztos vagyok benne, hogy a szurkolóink is kitesznek majd magukért, akárcsak a játékosok – mondta Pascal Jansen.
Erdogan elnök és Orbán Viktor tárgyalásán megvitatják az aktuális nemzetközi ügyeket, az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, a béke esélyeit, valamint a magyar-török kapcsolatok számos témakörét.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
„A Nyugat stratégiai számítása az ukrajnai válságban nagyon világos: elhúzódó kimerítő harcot akar ránk kényszeríteni, hogy az orosz társadalmat kettészakítsa, és megteremtse a színes forradalom feltételeit. Harcolni fognak, ahogy ők mondják, az utolsó ukránig" – fogalmazott Nariskin.
