Az előző idényben bronzérmes és a Konferencia-liga selejtezőjében is érdekelt Puskás Akadémia 2-1-re legyőzte otthon a Zalaegerszeget a labdarúgó OTP Bank Liga második fordulójának vasárnapi játéknapján.
A felcsúti csapat tavaly február 12-e, öt találkozó után győzte le ismét a ZTE-t tétmérkőzésen, s így két sikerrel rajtolt, az első körben ugyanis Újpesten diadalmaskodott 2-1-re.
A zalaiak így egyelőre pont nélkül állnak, miután az első fordulóban egygólos vereséget szenvedtek az MTK-tól.
A Puskás Akadémia a Konferencia-liga selejtezőjének harmadik fordulójában az örmény Ararat Armenia vendége lesz csütörtökön.
2. forduló:
Puskás Akadémia FC-Zalaegerszegi TE 2-1 (1-0)
---------------------------------------------
Felcsút, Pancho Aréna, v: Csonka
gólszerzők: Plsek (5.), Nagy Zs. (90.), illetve Sajbán (65.)
sárga lap: Nagy Zs. (37.), Szolnoki (50.), Maceiras (62.), illetve Medgyes (44.)
Felejthető első félidőt produkált a vendégcsapat, mert bár a labdabirtoklási arányt tekintve majdnem pontosan 50-50 százalék volt az arány, a zalaiak gyakorlatilag semmilyen veszélyt nem jelentettek a kapura. A felcsúti együttes sem ezúttal játszott jól az első félidőben, de mivel egy szöglet után Plsek fejesével már az ötödik percben előnybe került, nem is volt miért sietnie. A nem túl nagy iramú és alacsony színvonalú első 45 perc csak azért nem zárult kétgólos hazai előnnyel, mert a Puskás Akadémia második gólját les miatt érvénytelenítette a játékvezető.
A fordulás után nem sokat változott a meccs képe, így hamar sor került egy-két cserére mindkét oldalon. Rövidesen a Zalaegerszeg szinte a semmiből tudott egyenlíteni, a hazaiak védelmi hibáját a kaputól 15 méterre teljesen üresen maradó Sajbán használta ki. A folytatásban a további cserékkel felfrissített Puskás Akadémia próbálta irányítani a játékot, s bár sokáig nem sikerült betalálnia, végül a csereként beállt Komáromi nagyszerű beadását a válogatott Nagy Zsolt fejelte a zalai kapuba, ezzel pedig el is döntötte a mérkőzést.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
