Összehangolt nemzetközi művelet keretében 219 emberkereskedőt állítottak elő és több mint ezer áldozatot azonosítottak számos európai, valamint a feltárt ügyekben érintett afrikai és dél-amerikai országokban - tájékoztatott az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete hétfőn.
Az Europol közleménye szerint a június 3. és 9. között, a világ 39 országában, köztük Magyarországon tartott akcióhét ideje alatt az emberkereskedők összesen 1374 azonosított áldozata között 153 volt kiskorú.
Az előállított 219 emberkereskedő ellen szexuális kizsákmányolás, valamint bűnözésre és koldulásra való kényszerítés miatt indítottak eljárást. Az akciók során 2074, bűncselekményből származó vagyontárgyat, valamint 363 hamis dokumentumot foglaltak le.
A nemzeti hatóságok az akcióhét eredményeire építve 276 új vizsgálatot indítottak további bűnözők előkerítésére és áldozataik azonosítására - tájékoztattak.
Az akcióhét során felgöngyölített ügyek között kiemelték, hogy a Szabolcs-Szatmár-Beregi Rendőrkapitányság munkatársai előállítottak egy magyar házaspárt, melynek tagjai saját gyermekeiket kényszerítették szexuális cselekményekre a házuk egyik szobájában megkötözve, valamint a gyermekeket utcai koldulásra is kényszerítették saját falujukban. A hat kiskorú gyermeket a szülők testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazták. Apjuk botokkal, övvel és puszta kézzel bántalmazta őket. A rendőrök elhanyagoltnak, alultápláltnak és rossz egészségi állapotúnak találták a gyerekeket. Igazságügyi, valamint orvosi és pszichológiai szakértők megerősítették a szexuális bántalmazás tényét, majd a traumatizált gyermekeket nevelőszülőknél helyezték el - tájékoztattak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
