Emberölés bűntette miatt fegyházban letöltendő életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki megölte két kiskorú lányát - tartalmazza a Fővárosi Ítélőtábla pénteki közleménye.
Azt írták, a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből kizárták.
A Fővárosi Törvényszék a pénteken meghozott jogerős ítéletében a cselekmény jogi minősítését pontosította, egyebekben azonban helybenhagyta a 2023. november 23-án kihirdetett, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabó ítéletét - közölték.
A közleményben a Fővárosi Ítélőtábla - az elsőfokú bíróság ítélete alapján - részletesen ismertette az esetet. Eszerint a vádlott és felesége házassága 2015-2016 folyamán megromlott, kapcsolatuk elmérgesedett, majd 2018-ban a feleség két közös lányukkal elköltözött a férfitól. Válásuk után a Gödöllői Járásbíróság a gyermekeket az édesanyjuknál helyezte el és a vádlott részére kéthetente személyes kapcsolattartást biztosított.
A bíróság közlése szerint a férfi ezt követően határozta el, hogy a válás és a gyermekek elhelyezése miatt bosszút áll, majd végez magával. Terve megvalósításához vásárolt egy baltát, majd a testvérének, illetve a Gödöllői Járásbíróságnak is leveleket fogalmazott meg, amelyekben kifejtette, hogy tervét nem tartja helyesnek, azonban az őt ért igazságtalanságok rákényszerítik annak megvalósítására - írták.
Közölték, hogy a két lány 2022. május 20-án a férfinél tartózkodott, majd miután elaludtak, apjuk egy szúró eszközzel, illetve egy baltával rájuk támadt, és halálos sérüléseket okozott nekik. A gyermekek a helyszínen életüket vesztették, apjuk másnap délelőtt öngyilkosságot kísérelt meg.
A Fővárosi Törvényszék kiemelte, hogy az elkövetés eszközének beszerzése, a levelek tartalma, az elkövetés körülményei mind azt támasztják alá, hogy a férfi előre kitervelte tettét. Az utána teljesen összeszedetten megvalósított további magatartásából szintén következtetni lehet eltökéltségére - tették hozzá.
Az ítéletben azt is hangsúlyozták, hogy a gyermekei életének elvétele olyan mélységesen elítélendő, morálisan menthetetlen megtorlás, amely a társadalom erkölcsi értékrendjével teljesen összeegyeztethetetlen. Az aljas indok mellett az aljas cél is megállapítható volt - emelték ki. Hozzátették, hogy mérhetetlen embertelenséggel és brutalitással végezte ki alvó gyermekeit, így az ölési cselekményt különös kegyetlenséggel, több emberen és védekezésre képtelen személyek sérelmére valósította meg.
A bíróság arra is kitért közleményében, hogy a vádlott egyszer sem mutatott megbánást, és az önsértése nem értékelhető valódi öngyilkossági kísérletként, a tárgyalási megnyilvánulásaival is egybevetve az nem a megbánással függött össze.
Az ilyen elkövetőt a másodfokú tanács álláspontja szerint is végleg ki kell vonni a társadalomból, és annak védelme érdekében a feltételes szabadság kedvezményéből ki kell zárni - hangsúlyozta a bíróság.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.