A 2023-as orvosi Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin porfesszor asszony április 9-én tartotta akadémiai székfoglaló elöadását a Vigadóban 14 órai kezdettel. Már 13 óratól kezdve érkeztek a meghívott vendégek. Ö a recepcióban könyvét és fényképeit dedikálta türelmesen, mindenkihez volt egy-egy kedves mondata.

A magyar Nobel-díjas az Akadémián – Szegedi Nap/MTI

Ismertette az RNS történetét, illetve a beszélt arról, hogy a hírvivőt, azaz messenger RNS-t (mRNS) 1961-ben fedezték fel, és 60 év kellett ahhoz, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által elfogadott klinikai hatóanyaggá váljon a COVID-19 elleni mRNS-vakcina formájában.

A hat évtized alatt nagyon sok minden történt, ami az RNS-t illeti. Az 1970-es évek közepére a sejtjeinkben jelen lévő mRNS-ek összetételét, szerkezeti elemeinek jelentőségét a fehérjeszintézisben feltárták a kutatók.

1978-ban óta ismertté vált az is, hogy az emlőssejtekbe juttatott izolált mRNS-ről a kódolt fehérje elkészül, ami előre jelezte az mRNS-technológiában rejlő lehetőségeket.

Ehhez azonban szükség volt arra az 1984-es felfedezésre, mely lehetővé tette az mRNS in vitro transzkripcióval való elkészítését.

A 90-es évek elején megkezdődött az in vitro szintetizált mRNS-ek terápiás tesztelése állatokon. A kutatások az mRNS vakcinaként való alkalmazására irányultak, elsősorban fertőző betegségek megelőzésére, illetve tumorok kezelésére. Az mRNS gyulladást okozó hatása azonban hátráltatta a fejlesztést.

Amikor az mRNS egyik építőkövének, az uridinnek pszeudouridinre való cseréjével sikerült megszüntetni az mRNS okozta gyulladást, sőt az mRNS stabilitását növelve, ez azt jelentette, hogy még több fehérje szintézisét biztosítani a sejtbe juttatott mRNS-ről.

Vírus antigénjeit kódoló mRNS-eket 2013-ban sikerült először lipid-nanorészecskékbe csomagolni, és így létre is jött a hatásos mRNS-vakcina-platform, amelyet a koronavírus okozta pandémia megfékezésére vetettek be 2020-ban.

Mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik. Az mRNS terápiás alkalmazása forradalmasítja a gyógyítást.

Röviden Karikó Katalin professzor Asszonyról: 1955-ben született Szolnokon. Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, a hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai.

Kimutatta, hogy az mRNS immunogén hatását az uridin okozza, aminek helyettesítése természetes nukleozidokkal, elsősorban pszeudouridinnel megakadályozza a gyulladást és az immunreakciót. Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (pl. a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét illetve modifikálták a Covid okozta fertőzés lefolyását.

A 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és az amerikai Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

Szegeden több elöadást fog tartani.

A professzor Asszony a negyedik magyar orvosi Nobel-díjas, aki – mint Szentgyörgyi Albert, Békésy György, Krausz Ferenc – a Nobel-díjhoz vezetö alapkísérleteket Magyarországon végezte el.

Prof. em. Dr. Makovitzky József ( Univ. Heidelberg és Univ. Freiburg i.Br.)