Egyetértés Dunaújvárosban a Fidesz és a KDNP között
2024. április 12. 22:08
A Kereszténydemokrata Néppárt cáfolja, hogy Dunaújváros vonatkozásában feszültség alakult ki volna ki a Fidesz és a KDNP között. A sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a Fejér vármegyei településen a június 9-i önkormányzati választásra történő jelöltek állítása során nem alakult ki ellentét a Fidesz és a KDNP között, a pártszövetség közös jelölteket állít Dunaújvárosban.
Mi, kereszténydemokraták az összetartásban hiszünk, nem pedig a széthúzásban. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a dunaújvárosi embereknek ne kelljen újabb öt évig a baloldal semmittevését és szeretett városuk hanyatlását végignézniük. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a KDNP dunaújvárosi csoportja jelenlegi vezetőjének magánvéleményét a baloldali sajtó úgy próbálta beállítani, mintha az a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja volna.
Ezúton is rögzítjük, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt dunaújvárosi polgármester-jelöltje Magyar András. A KDNP álláspontja szerint ugyanis Magyar András a legjobb választás Dunaújváros és a Dunaújvárosban élők számára, és Ő az a személy, aki végre valódi fejlődést tud hozni a városnak az elkövetkező évekre.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
